Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Balásházy László-Liebe Pál-Lorberer Árpád-Neppel Ferenc: A vízrajzi tevékenység fejlődése a felszín alatti vizet területén

226 Balásházy L., Liebe P., Lorberer A. és Neppel F. gyűjtése. Ez a Földtani Intézet feladata volt, és egyre szélesebb körű előírásokat tartalmazó jogszabályokra támaszkodott. A Földtani Intézet tevékenysége kiterjedt a forrásokra, a talaj-, réteg-, hasadék- és karsztvizekre is. A vízügyi szervezet felszín alatti vizekkel kapcsolatos tevékenysége a felszíni vízgazdálkodás és a mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokhoz kapcsolódva bontakozott ki alig több mint 50 éve. Jelentős és határozott változás az ötvenes években történt, amikor - megalapították a VITUKI-t (2024/16/1952. sz. MT. h.) - létrejött az egységes vízügyi szervezet az OVF és a VÍZIG-ek létrehozásával (1060/1953 Mt. h.) - a felszín alatti vizekből való víztermelés az ivóvízellátás, az ipar és a mezőgazdaság vízigényeinek kielégítésére, valamint a bányászati víztelenítések miatt gyors növekedésnek indult. Ebbe az irányba hatottak a hatvanas évek elején megjelent, máig érvényes jogszabályok (34/1960 OVF, 11/1961 EÜM-OVF, 1964. évi IV. törvény), amelyek nagymértékben növelték a felszín alatti vízviszonyok megismerésével szemben támasztott követelményeket. Ekkor adták ki a ma használatos kútszabványt is (69/1957 OVF). Húzóerőként hatott az első Vízgazdálkodási Keretterv elkészítéséhez szükséges adatok beszerzése is. A változás két irányban hozott újat: - A korábban csak talajvizekkel foglalkozó vízrajzi szolgálat tevékenysége bővült a rendszeres forrásmérések beindításával, a karsztvízszint megfigyelésével, a karsztvízháztartás egyes elemeinek vizsgálatával, a bányavízemelések nyilvántartásával, a talajvíz minőségének feltárásával. Emellett kísérleti telepek létrehozásával, módszertani kutatásokkal és a megfigyelő hálózat nagymértékű bővítésével jelentős fejlődésnek indult a talajvizekre vonatkozó vízrajzi tevékenység is. - A vízügyi szervezet egyéb intézményeiben is kezdődtek a felszín alatti vizek vízrajzával kapcsolatos tevékenységek, mint pl. a beavatkozások dokumentációinak rendszerezett gyűjtése, nyilvántartása a VIKUV-nál (Dobos 1981). A Földtani Intézetben a felszín alatti vízviszonyokra is kiterjedő térképezési munkák, a forrásmérések, a rétegvíz-megfigyelő hálózat üzemeltetése folynak, és számos, a népgazdaság különböző ágazataiban jól használható nemzetközileg is elismert eredményt hoztak (MÁFI 1964, Rónai 1961). A 70-es évek közepétől kezdődött el a karsztvizek és a rétegvizek mennyiségi megismerése, ugyanakkor a forrásmérések és nyilvántartás gyors leépítése, a talajvízre vonatkozó vízrajzi tevékenység visszafogása volt a jellemző. A rétegvizek vízminőségének megismerésére országos, a VÍZIG-ek által üzemeltetett hálózatot alakítottak ki. A 70-es évek második felében vízrajzi tevékenységgé vált a réteg- és karsztvizekbe történő beavatkozások nyilvántartása és hatásaik rendszeres kiértékelése. A 80-as évek elején megkezdődött az ország ivóvízellátásra használt vízkészleteinek vízminőségi megismerését szolgáló vízminőségi törzshálózat kialakítása (

Goda 1981). A vízrajzi tevékenységet segítő technikai feltételek fokozatosan fejlődtek, de a mérési helyek kialakításának, műszerezésének, az adatok gyűjtésének és feldolgozásának technikai színvonala - bizonyos részterületektől és időszakoktól eltekintve - általában elmaradt az igényektől, a pénzügyi lehetőségek hiányában. Hasonló mondható el a műszaki szabályozásokról. Hátráltató hatása volt annak, hogy a jogszabályokat és műszaki szabályozásokat csak részben hajtották végre. (Pl. a kutakról általában hiányzott az azonosításhoz szükséges előírt tábla, a hálózati kutak alapdokumentációi hiányo-