Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Kardos Imre-Pálfai Imre: Javaslat a Tisza-maroszugi vízgazdálkodási mintakörzet létrehozására

Javaslat a tisza-maroszugi vízgazdálkodási mintakörzet létrehozására 219 78. Mártélyi belvízrendszer 40,9 km

2 79. Tisza-maroszugi belvízrendszer 891,7 km

2 80/1. Sámsoni belvízrendszer pusztai öblözete 116,6 km

2 Összesen: 1049,2 km

2. Az 1985 végéig korszerűen vízrendezett terület mintegy 600 km

2. Ezen belül 132 km

2-en végeztek talajcsövezést, melynek 53 km

2-nyi része alkalmas kettős hasznosításra, azaz a fölösleges vizek elvezetésén kívül vízpótlásra is. A folyamatban lévő és az előirányzott talajcsövezési munkák eredményeként a hálózat kiterjedése az 1980-as évek végére várhatóan eléri a 200 km

2-t, s ennek kb. fele kettős hasznosítású lesz. A mintegy 1200 km hosszúságú csatornahálózattal és a hat esésnövelő szivattyútelep segítségével összegyűjtött belvizeket rendszerint csak szivattyús átemeléssel lehet a folyókba juttatni. Az öntözésre berendezett területek a hódmezővásárhelyi és a Maros jobb parti öntözőrendszerben helyezkednek el. Nagyságuk 1985-ben 46 km

2. A közeljövőben az öntözéses gazdálkodás nagyobb térhódítása várható. Az egyéb vízgazdálkodási létesítmények közül - témánk szempontjából - legjelentősebb a hódmezővásárhelyi szennyvíztisztító telep, ahonnan a biológiailag is tisztított szennyvizeket a belvízcsatorna-hálózat vezeti tovább. A makói szennyvizek az itteni mechanikai tisztítótelepen keresztül közvetlenül a Marosba jutnak, de az ipari szennyvizek egy része a belvízcsatornákat terheli. A községekben általában nincs szennyvízcsatornázás, a szennyvizeket helyben szikkasztják. Székkutason a szennyvizet és néhány mezőgazdasági üzemben a hígtrágyát öntözéses formában helyezik el. A hígtrágyát azonban a legtöbb gazdaságban tározzák és szikkasztják. A használt hévizeket mindenütt a belvízcsatorna-hálózatba vezetik. 2. Észlelő hálózat és fejlesztése A mintakörzetben elsődlegesen a meliorációs (vízrendezési, talajjavítási, öntözési) beavatkozások hatásának és az ezekkel kapcsolatos természeti jelenségeknek a megfigyelése a cél. Ezek a légkörben, a felszínen, valamint a talajban és a talaj mélyebb rétegeiben játszódnak le. Mivel a teljes terület minden igényt kielégítő részletes észlelése túlságosan költséges, s szinte megoldhatatlan lenne, a javaslatunk kidolgozásához és megvalósításához máris csatlakozó intézményekkel (a Csongrád megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomással és az Öntözési Kutató Intézettel) abban állapodtunk meg, hogy a térség vízforgalmának meghatározásához szükséges elemek (csapadék, tározódás, lefolyás stb.) mérését a mintakörzet teljes területére ki kell terjeszteni, míg a melioráció hatásának részletes vizsgálatát kisebb, de jól kiválasztott részterületekre, kb. 1-2 km

2 kiterjedésű kísérleti egységekre, kell korlátozni. Mintegy 20 kísérleti egység kijelölése látszik célszerűnek, eltérő talajtípusokon és a különféle melioratív beavatkozások más-más kombinációjával, valamint megfelelő kontrollterületekkel. 2.1. A légköri események észlelése A mintakörzetben, illetve közvetlen környékén az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az ATV VÍZIG állomásain 29 helyen mérik a csapadékot. A hálózat sűrítése