Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXVIII. évfolyam 1986. évi 1. füzet rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolok Rovatvezető: Dr. Starosolszky Ödön GONDOLATOK A TAVAK VIZÉNEK LEVEGŐZTETÉSÉRŐL

1 TISZAI E. PÁL

2 A mélyebb tavak vizének télen 4 °C-ra lehűlt és emiatt nehezebb vízrétege nyáron nem jut a felszínhez, benne a hidegebb időszakban felvett, oldott oxigén a szerves anyagok bomlása és az élőlények oxigénfogyasztása miatt mind kevesebb lesz. Ez vezethet oda, hogy az érzékenyebb élőlények elpusztulnak, és ősszel, amikor a közben felmelegedett alsó víz válik viszonylag könnyebbé és a felszínre jut, az anaerob bomlások következményeként a víz bűzössé válik. A baj megszüntetésére általában vízlevegőztető berendezéseket, szerkezeteket alkalmaznak, ha jó minőségű víz a frissítéshez bőségesen nem áll rendelkezésre. A budapesti Feneketlen tónál 1984. évben a vázolt ok miatt kísérleti vízlevegőztető berendezést alkalmaztak. Az úszó szerkezet levegőt szivattyúzott függőlegesen a kb. 5 méter mély tó fenekéig. A levegő nagy légzsákokban látványosan tört fel a felszínre. A tó vizét csak hónapok alatt dúsította fel oxigénnel. Miért volt szüksége a vízlevegőztető berendezésnek oly hosszú időre? Egy vízlevegőztető berendezés hatásosságát, hatásfokát több tényező befolyásolja. A víz a levegőt a levegő és víz érintkezési felületén oldja fel. A vízben mozgó nagy légzsák, illetve apró buborékok belsejében a vízzel nem érintkező oxigén már csak akkor jut szerephez, miután a légzsák, illetve az oxigén a közös felülethez jut. Ekkor a keveredéshez idő szükséges. Az oxigénfelvételt fokozza, vagyis a hatásfokot növeli azonos hozamú befúvott légszállítás mellett az, ha: a) minél nagyobb a légzsákok, illetve buborékok összes, vízzel érintkező felülete; b) minél hosszabb ideig tart a légzsákok, illetve buborékok vízben tartózkodása (vagyis vízfelszínhez való érkezése); c) minél kisebb utat kell az oxigénnek a légzsákok, illetve buborékban megtennie ahhoz, hogy a buborék széléhez érkezzen. Az a) alatti feltétel matematikailag a következő jelölések segítségével írható le: D a légzsák átmérője (gömbnek feltételezve); V a légzsák térfogata; F- a légzsák felülete; N • F = F : К - a légzsákok összes felülete; d- a buborék átmérője (gömbnek feltételezve); t; - a buborék térfogata; / - a buborék felülete; n = 1 : v - a buborékok száma azonos, egységnyi légzsákszállításkor és n • f = f/v - a buborékok összes felülete. Az összes buborékok és összes légzsákok felületeinek aránya a geometriai hatékonyságot, azaz a „H" hatásfokot jelzi. А Я hatásfok számítása a következő eredményt adja: 1 A kézirat érkezett: 1985. X. 25. 2 Tiszai E. Púi oki. mcrnök, arany díszokleveles, a Vízügyi Tervező Iroda (VÍZITERV, Budapest) nyugdíjas irodavezetője.