Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

3. füzet - Domokos Miklós-Sass Jenő: A Duna-medence sokévi átlagos vízmérlege

A Duna-medence sokévi átlagos vízmérlege 451 II. táblázat becsült középvízhozamok összehasonlítása (1941—70) A vízmérce alatti szelvény A vízmérceszelvény vízhozama [m

3 • s" '] Eltérés jele inf = 2 n vízgyűjtője A

M [km

2] vízhozama a (4) képlet szerint [m

3 • s~'] az (5) képlet szerint Q

M nyilvántartás szerint Ql A"

= Q"QÜ" 10

0 [%Г (8) (9) (10) (И) (12) (13) 3 27 666 331 284 307 -7,49 5 39 514 451 417 435 -4,14 7 51 624 663 617 643 -4,04 9 86 214 1568 1405 9 86 214 1568 1467 1509 -2,78 11 106 266 1893 1811 1863 -2,79 11 106 266 1893 1862 1942 -4,12 15 168 882 2253 2017 1986 + 1,56 17 175 741 2283 2281 2314 -1,43 21 196 186 2370 2353 2378 -1,05 23 218 338 2423 2413 2389 + 1,00 23 218 338 2423 2416 2479 -2,54 25 265 530 3010 3001 3060 -1,93 29 533 488 5496 5490 5490 ±0 • 31 598 960 5898 5785 5750 + 0,61 31 598 960 5898 5797 5700 + 1,70 31 598 960 5898 5825 5842 -0,29 31 598 960 5898 5883 5766 + 2,03 37 673 620 6378 6315 6168 + 2,38 37 673 620 6378 6315 6150 + 2,68 39 680 938 6388 6385 6264 + 1,93 ' 41 709 325 6470 6462 6300 + 2,57 43 726 555 6523 6518 6220 + 4,79 47 817 000 6841 6839 6550 + 4,41 A vízmérleg-elemek ilyen tág határok közötti ingadozása a Duna-medence rendkívül változatos természetföldrajzi (domborzati, geológiai, talajtani, növényborítottsági, éghajlati stb.) viszonyainak következménye. A vízmérleg bevételi oldalán álló csapadék (PJ mindenekelőtt az Atlanti-óceántól való távolság és a tengerszint feletti magasság kölcsönhatásának függvénye. Ezek úgy érvényesülnek, hogy nyugatról keletre haladva az évi közepes csapadék fokozatosan 900>/

>, mm • a

_

1-ről />, <400 mm • a _

1-re csökken, a kontinentalitás fokozódásával egyre szélsőségesebben szóródó évi értékekkel. Ehhez az általános tendenciához képest a magashegységek (az Alpok és a Kárpátok) hegyvonulatai 200—500 mm a1 pozitív, az alföldek (pl. a Nagyalföld, a Bécsi-medence) 100—200 mm a-1 negatív anomáliát jelentenek. Fontos magashegységi jelenség az is, hogy a bőséges csapadéknak a magasság emelkedésével növekvő hányada hullik hó alakjában. A tavaszi koncentrált olvadás során ennek a felhalmozott vízmennyiségnek esetenként akár 80 —90%-a is lefolyhat.