Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Gábri Mihály: Az afrikai sivatagosodás és a vízgazdálkodási tervezés

Az afrikai sivatagosodás és a vízgazdálkodási tervezés 245 r< 1/3, akkor az éghajlat jellege: tundra, 1/3 <r< 1,1, akkor az éghajlat jellege: erdő, 1,1 <r<2,3, akkor az éghajlat jellege: sztyeppe vagy szavanna, 3,4<r<2,3, akkor az éghajlat jellege: félsivatagi és, 3,4>r, akkor az éghajlat jellege: sivatagi (Szesztay 1964). Gyakorlatilag az arid területeken a száraz hónapok száma 10-12, a csapadék mennyisége évente kisebb, mint 200 mm, a szemi-arid területeken 8-10 száraz hónap mellett az évi csapadék kisebb, mint 400-600 mm. A Föld felületének 30%-át száraz területek {r> 1,1) borítják (1. táblázat). Minden szemi-arid éghajlatú terület ki van téve a sivataggá való átalakulás veszélyének. I. táblázat A sivataggá válás veszélyének kitett területek aránya |%1 Megnevezés Afrika DélAmerika Észak- és KözépAmerika Ázsia Ausztrália Európa Száraz (arid) terület ebből már sivatag 50 20.4 19 1,1 20 0,1 37 3,6 80 0,0 9 0,0 Nagyon nagy fokú Nagy kocMérsékelt kázat 5,7 16,2 12,3 2,3 7,1 9,0 0,7 5,4 11,8 1,8 16,5 12,8 4,0 22,4 48,3 0,5 1,8 A sivatagosodási (leromlást) veszély: - nagyon nagyfokúnak minősül, ha a terület nagyon gyors sivatagosodásnak, leromlásnak van kitéve és ha ezzel egyidőben a kedvezőtlen körülményeken nem lehet változtatni; - mérsékelt, ha a terület a mai állapotából egy leromboltabba csak lassan alakul át; - a nagyfokú minősítés a kettő közé esik. A sivatagosodásnak kitett afrikai területeket a következő módon osztályozták (

F AO 1978): - futóhomoktól veszélyeztetett terület; - köves és sziklás felületek, melyeket a defláció vagy a lepelszerü felületi vízmozgás csupaszíthat le; - lejtős vagy sík területek, melyeket a termőtalaj lemosása vagy pedig a gyorsított vízmosásos erózió veszélyeztet; - sós és szikes hatásnak, kilúgozódásnak kitett területek; - az emberi, vagy állati káros hatásoknak kitett területek. Ezek az osztályozási jellemzők még a következőkkel egészíthetők ki: fizikai leromlás: a szerkezetesség megszűnése, a talajfelszín kérgesedése és eltömődése, az áteresztőképesség csökkenése, mélységi tömítődés, a gyökérzet fejlődésének akadályozása; - élettani leromlás: szervesanyag veszteség, a mikrobiológiai tevékenység csökkenése (Riquier 1978). A sivatagosodás folyamatának megindulásával először a táplálék csökken, melynek következtében a haszonállatok ezrei hullanak el. Sok esetben megindul az emberek