Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Gábri Mihály: Az afrikai sivatagosodás és a vízgazdálkodási tervezés

246 Gábri Mihály tömeges vándorlása a szárazság sújtotta területekről a bővebb vizű távoli területekre. A tömeges kivándorlás már korábban megvalósított mezőgazdaság-fejlesztési műszaki létesítményeket is érinthet, ami tovább növeli a gazdasági veszteséget (Kiano 1978). 2. Az aszály okai A WMO (1983) jelentése az afrikai aszályt két oldalról vizsgálta: - meteorológiai aszály lép fel, ha a csapadék mennyisége nagy területen, hosszú időn át az előző időszak átlagánál jelentős mértékben kisebb. Legtöbb esetben ennek gazdasági hatása van, mert csökkenti a terméshozamot, a folyók vízhozamát, zavarokat okoz a vízellátásában; - mezőgazdasági aszályról akkor beszélünk, amikor a csapadékmennyiségek és eloszlásuk, a talaj víztartaléka és a párolgási veszteség együttes fellépése már a terméshozamok és az állatállomány jelentős csökkenését okozza. Az 1969/73. évi nagy afrikai aszályt az évszázadok óta húzódó lassú folyamat egyik tetőpontjának lehet tekinteni. A St. Louis-ban (Szenegál) működő és ehhez hasonló régebbi meteorológiai állomásokra hivatkozva a jelenséget a csapadék csökkenésének tulajdonították. Ez az elmélet 65 esztendős, mégis bizonytalannak tűnik, mert az 1955/65 közötti néhány nedves évben a Szahel (peremterület) újra kizöldellt. 1974/75-ben ismét jelentősen nőtt a csapadék, viszont 1976-ban már csapadékhiány lépett fel, és ez sok területen máig tart. Afrikának és az Arab Félszigetnek az egyenlítőtől északra fekvő területein az évi csapadékmennyiségek eloszlását ( Világatlasz 1982) továbbá az időjárási vegetációs zónákat (Iloeye 1977, Brabyn 1975) az 1. ábra tünteti fel. A szárazság szempontjából Etiópia helyzete látszik legkritikusabbnak. Megkíséreltük összegyűjteni a jellemző csapadékadatait. Bár az országban sok csapadékmérő állomás van, ezek adatsorai meglehetősen rövidek és igen hiányosak ( WWR 1967, MCD 1983). Egyedül Addis-Abeba adatai folyamatosak (II. táblázat). II. táblázat Csapadék, Addisz-Abeba |mm| Időszak Átlagos évi csapadék Év Évi összeg 1902-1910 1209 1980 924 1911-1920 1327 1981 1177 1921-1930 1317 1982 1297 1931-1939 1132 1983 1203 1946-1950 1382 1951-1960 1195 1890-1940 1250 Az is tény, hogy az ismét fellépő csapadékhiány nem egyformán hat minden afrikai államra. Kenyában és Tanzániában pl. a helyzet kedvezőbb. A nigériai Szahel például az 1968. és 1973. évi nagyon száraz viszonyokkal ellentétben az utóbbi évekig kielégítő csapadékot élvezett. A legutóbbi évek csapadékszélsőségeinek jelentősége akkor válik nyilvánvalóvá, ha összehasonlítjuk az utolsó három évtized változásaival. Ehhez - és az egész csapadékkér-