Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Mekis Éva-Szöllősi-Nagy András: Determinisztikus, sztochasztikus és egyesített determinisztikus-sztochasztikus rekurzív hidrológiai előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata

236 Mekis E. és Szöllősi-Nagy A. hatékonyságát adja meg csupán. A hatékonysági mutató mozgó ablakos (véges memó­riájú) rekurzíven számított értékeit szemlélteti a 13. ábra. Látható: az első száz nap az egyesített modell igen hatékonyan működött (//« 0,9), a 170. nap körül - az ott jelentkező két kisebb másodlagos árhullám előrejelzésének hibája miatt - a hatékonyság leesik és mintegy tíz napig a 0,7 körüli értéken marad. Azt követően a jó előrejelzések kompenzál­ják ennek hatását, és a hatékonyság ismét megnő. 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 13. ábra. Egyesitett determinisztikus-sztochasztikus kaszkád-módéit hatékonysági tényezője Рис. 13. Коэффицент эффективности объединенной детерминистическо-стохастической модели каскада Fig. 13. Efficiency coefficient of joint deterministic and stochastic cascade model Bild 13. Effektivitätsfaktor des vereinigten deterministisch-stochastischen Kaskadenmodells Az összehasonlító vizsgálat eredménye tehát az, hogy a három rekurzív előrejelző modell közül az egyesített determinisztikus-sztochasztikus modell eredményezi a leghaté­konyabb előrejelzéseket. 5. Összefoglalás és következtetések A tanulmány célkitűzése a mederbeli lefolyás real-time előrejelzésére alkalmas rekurzív modellek összehasonlító vizsgálata volt. A rekurzív eljárások előnye, hogy kis számítógépeken alkalmazhatók és új adatok birtokában lehetővé válik az előrejelzések felújítása. Az azonos adatbázison vizsgált modellek a következők voltak: - tisztán determinisztikus diszkrét lineáris kaszkádmodell (DLCM); - tisztán sztochasztikus autoregresszív mozgó átlag (ARMAX) típusú idősormo­dell; és - egyesített determinisztikus (DLCM) - sztochasztikus (ARMA) modell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom