Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
2. füzet - Somlyódy László: A szennyezőanyagok terjedésének meghatározása vízfolyásokban
204 Rátky István ^ I vK.esattol 1. ábra. Elemi folyadékhasáb Рис. 1. Элементарный пвллелепипед жидкости Fig. 1. Elementary prism of fluid Bild 1. Elementares FlüssigkeilsEpipedon Impulzusmegmaradási egyenletek X irányban у irányban dp V \й\ , - (3 ) + +yQuh-k 2Q aW I W\ = 0, су с ahol q=(x, y, t) - a folyadék sűrűsége [kg/m 3]; q s - a szivárgó vízhozam egységnyi felületre [m/s]; q €~ a párolgás egységnyi felületen [m/s]; z - a fenékszint egy viszonyítási szint felett [m]; h - vízmélység [m]; p=p(x, y) - a barometrikus nyomás [kg/m/s 2], С - a sebességi-tényező [m 1/ 2/s]; y - a Coriolis-együttható [l/s], y= 2 vv sin Ф (itt w - a Föld forgásának szögsebessége, Ф - a földi szélességi fok); k - a szélsebesség együtthatója [-]; Q a - a levegő sűrűsége [kg/m 3]; « - a függőlegesen átlagolt vízsebesség x irányban [m/s]; v - a függőleges átlagolt vízsebesség у irányban [m/s]; W x - a szélsebesség л: irányban [m/s]; - a szélsebesség >> irányban [m/s]; й = (U 2 + V 2) 11 2- W= (Wl+W 2) 1' 2. Az (1-3) egyenletekben elhanyagoltuk a molekuláris (vagy lamináris) diffúzió, a viszkózus és a Reynolds-feszültségeket, valamint a mélység menti integrálásból adódó tagokat. Később az elhanyagolásokból adódó hibákra kitérünk, majd megkíséreljük ezek hatását is figyelembe venni. Az egyenletek megoldása (pl. véges differenciák szerinti diszkretizálása) nem egyszerű feladat. Általában néhány további egyszerűsítést vezethetünk be, amely lényegesen nem befolyásolja az eredmény pontosságát, de nagymértékben megkönnyítheti a megoldást. Számítógépes programunkat először a legegyszerűbb alapegyenletek megoldására készítettük el, majd egyre több tényezőt figyelembe véve egyre pontosabb alapegyenleteket állítottunk fel és oldottunk meg.