Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízkincsünk mennyisége és minősége 163 2. ábra. Magyarország műtrágya-felhasználásának alakulása, valamint egy felszíni és egy felszín alatti vízre vonatkozó idősor Рис. 2. Использование искусственных удобрений в Венгрии; временные ряды по поверхностным и подземным водам Fig. 2. The use of fertilizers in Hungary; time-series concerning surface and subsurface water resources Figure 2. Evolution de /' utilisation des engrais chimiques en Hongrie, et des séries chronologiques concernant une eau de surface et celle souterraine Az utóbbi két tényező felelős a felszín alatti vizek károsodásáért is. Ezek magas nitráttartalma költséges denitrifikálást, illetve adott esetben „zacskós víz" forgalmazását kívánja meg. A vízminőség jövőbeni alakulásának számszerűsítése rendkívül nehéz feladat. A közcsatornákból származó szennyvizekre az elmúlt időszak vonatkozásában tett megállapítások a jövőt illetően is érvényesek. A 2000-re tervezett 80%-os csatornaellátottság és a biológiai szennyvíztisztító kapacitás négyszerezésének eredményeképpen is csak az várható, hogy befogadóinkat továbbra is tisztítatlanul terheli 1,7 millió m

3/d szennyvíz és azokat összesen 0,532 • 10

6 kg/d BOI

5 terhelés éri (Áll-Szirota 1981). A szükséges szennyvíztisztítási beruházások nagyságrendileg 60 milliárd Ft-ot igényelnek. A terhelés csökkentése, vagyis a korábbi terhelési szint visszaállítása két úton érhető el: a tisztított szennyvíz arányának növelésével, illetve a tisztítási hatásfok növelésével. Ha minden szennyvíz biológiai tisztításra kerülne 2000-ben, akkor is csak a tíz évvel ezelőtti terhelési állapotot tudnánk visszaállítani. A második útról annyit említünk, hogy a 80%-os tisztítási hatásfok feletti tartományban a tisztítás költségei exponenciálisan nőnek, akár tízszereződhetnek (Szabó-Benedek-Major 1981). A nitrátterhelés jövőbeni alakulásával kapcsolatban az 1. ábrán vázolt viszonyok megváltoztatása csak denitrifikálás segítségével lehetséges. A mütrágya-bemosódást illetően két körülményt kell figyelembe venni. Egyrészt a műtrágya-felhasználás mértéke a jövőben is emelkedni fog (hiszen csak így teljesíthető a 2000-re tervezett terméshozam), másrészt a műtrágyaveszteség (és ennek következtében a befogadók terhelése) a jövőben várhatóan csökkenni fog. Ez utóbbi csökkenés részben 2.2. A vízminőség várható jövőbeni alakulása