Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

164 Somlyódy L. és Hock В. gazdasági okok, részben a kiszórási technológiák fejlődése (pl. oldat formájában kipermetezés) alapján várható. A települések csatornázásának fejlesztése a szennyeződést a felszín alatti vizektől a felszíni vizek felé tereli (a szennyvíztisztítás mértékétől függően). A vízminőségi problémák jellegét tekintve számos alapvető változást figyelhetünk meg napjainkban, amelyek a következő egy-két évtizedben feltehetően erősödni fognak. A legfontosabbak talán a következők: - a nem pontszerű szennyezések növekvő szerepe; - a fenéküledék és a felszín alatti vizek fokozódó elszennyeződése; - a rendszeres szennyezések mellett a havária jellegű szennyezések növekvő hányada; - a vízminőség „előrelátható" alakulásának nehezedő megítélése a késleltetések (például a fenéküledékben felhalmozódott szennyezők, valamint a szemét és méregdepóniák hatása) és a meglepetésszerű, feltáratlan hatások következtében; - eltolódás az egyfajta szennyező problémájától a sokféle szennyező által egyidejűleg előidézett problémák irányában: és végül - a regionális vízminőségi problémák elterjedése. A fenti változások következtében számos jövőbeni kutatás válik szükségessé és rendkívüli mértékben megnő az átgondolt, hosszútávú vízminőség-szabályozási tervezés fontossága. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a jövőben a vízminőség, valamint annak szabályozása a vízkészlet-gazdálkodás egyre fontosabb, egyes térségekben pedig döntő elemévé válik. 3. Következtetések A vízigények kielégíthetőségét egyre növekvő mértékben határozza meg hazánkban a vízminőség alakulása, illetve a kívánt minőségű víz előállításának gazdasági feltételei. A vízigények 2000-ben is kielégíthetőek lesznek, azonban a tanulmányban körvonalazott viszonyok realizálása olyan beruházási költségeket igényel, amelyek jóval meghaladják a csatornázásra és szennyvíztisztításra az elmúlt tervidőszakokban fordított összegeket. A Tisza vízrendszere mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt különösen kedvezőtlen képet mutat. A fokozódó beruházási költségek és a vízminőségi problémák alapvető tulajdonságaiban végbemenő változások miatt halaszthatatlan kérdés a problémakör népgazdasági szintű költség-haszon elemzése és az átfogó, hosszútávú tervezés megvalósítása. Hosszú távon (a jövő század közepe) várhatóan bezárul a vízellátás és a csatornázásszennyvíztisztítás közötti olló: a vízellátás, csatornázás és szennyvíztisztítás magas százalékos szinten stabilizálódik. Utóbbi eléréséhez, majd az ezt követő fejlődés során (például újabb ipartelepek létesülése) egyre nagyobb mértékben kell törekedni a megelőző jellegű szabályozásra (kevesebb szennyezőt és hulladékot eredményező technológiák, tevékenységek stb. bevezetése), mivel a szennyvíztisztítás hatásfokának állandó növelése elviselhetetlen terheket róna a népgazdaságra.