Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

1. füzet - Pálfai Imre: Az 1983. évi aszály Magyarországon

Az 1983. évi aszály Magyarországon 109 V. táblázat Az aszályossági index és összetevőinek 1983. évi előfordulási valószínűsége Sorszám Állomás t (1 -P) Л <p) Pi ip> (Pl+r p A (1 -P) 1. Mosonmagyaróvár 0,084 0,800 0,011 0,044 0,018 9. Szombathely 0,076 0,808 0,070 0,142 0,091 18. Keszthely 0,107 0,738 0,070 0,154 0,094 32. Pécs 0,428 0,404 0,146 0,153 0,150 63. Kecskemét 0,138 0,034 0,188 0,077 0,039 65. Kalocsa 0,316 0,503 0,314 0,264 0,324 73. Szeged 0,157 0,063 0,124 0,075 0,070 76. Nyíregyháza 0,283 0,157 0,131 0,087 0,074 85. Debrecen 0,306 0,527 0,229 0,250 0,315 91. Túrkeve 0,063 0.153 0,038 0,071 0,023 97. Orosháza 0,443 0,037 0,054 0,016 0,009 ilyen súlyosságú aszály átlagosan 40 évenként fordul elő, tehát rendkívülinek minősíthető. Az A = 7,0 értéknél az átlagos visszatérési idő 15 évre becsülhető, míg A = 5,0 esetében 3-4 évre. Az általában hűvösebb és csapadékosabb Dunántúlon ugyanilyen aszályossági értékeknek jóval kisebb az előfordulási valószínűsége: az A = 7,0-nak kb. 50 év, az A = 5,0-nak kb. 10 év a visszatérési ideje. Tehát a Dunántúlon az 1983. évi aszály kisebb mértékű, de nem kevésbé ritka előfordulású volt, mint az Alföldön. Ez kizárólag a nyári időszak szélsőséges hőmérsékleti és csapadékviszonyainak (i és P

2) köszönhető, hiszen itt a téli félév az átlagosnál csapadékosabb volt (V. táblázat). Az Alföld egyes körzeteiben viszont a téli félév ritka csapadékszegénysége (Pi) is jelentősen közrejátszott a rendkívüli aszály kialakulásában. A 8. ábráról meghatároztuk, hogy a 40-50 évenként, vagy még ritkábban előforduló rendkívüli aszály (A > 9,0, illetve a Dunántúlon A> 7,0) összességében mintegy 2500 km

2 területet sújtott. Az aszály átlagos visszatérési idejét az ország egészére vonatkozóan - az aszályossági index értékeinek területi eloszlása (8. ábra) és előfordulási valószínűsége (V. táblázat) alapján - kb. 20 évre becsüljük. Az 1983. évinél nagyobb országos aszály legutoljára több mint 30 évvel korábban, 1952-ben volt. IRODALOM Ajtay Á. Czakó F.: Tavasztól őszig tartott az aszály. Magyar Mezőgazdaság 1984. 10. szám. Bacsó N. Bevezetés az agrometeorológiába. Mezőgazdasági Kiadó. 4. kiadás. Budapest, 1973. Dunay S Az aszály és a következményei. Magyar Mezőgazdaság. 1984. 16. szám. Kerényi N. Vadkerti F.: Az idei aszályról szinoptikus szemmel. Légkör. 1983. 4. szám. Kiss К Szőke Molnár L.: Az aszály (vízhiány) hatása az egyes növénytermesztési ágazatok terméskiesésére és jövedelemcsökkenésére. Kézirat. Öntözési Kutató Intézet. Szarvas, 1984. Kozmáné Tóth E. Zárbok Zs.: Az idei aszályról agrometeorológus szemmel. Légkör. 1983. 4. szám. Kreybig L.: Az aszály és a viz, különös tekintettel az öntözővíz hasznosulására. Vízügyi Közlemények. 1938. 2. füzet. Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv 1983. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1984. Oroszlány /.. A különböző havi csapadékok szerepe a növénytermesztésben. Öntözéses Gazdálkodás. 1968. No.2.