Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

4. füzet - Varga István: Analitikus megoldások alkalmazása az egydimenziós szabadfelszínű áramlások számításában

Vízügyi Közlemények, LXVI. évfolyam 1984. évi 4. füzet ANALITIKUS MEGOLDÁSOK ALKALMAZÁSA AZ EGYDIMENZIÓS SZABADFELSZÍNÜ ÁRAMLÁSOK SZÁMÍTÁSÁBAN DR. VARGA ISTVÁN 1 A szabadfelszínű, átmeneti áramlások számítása igen gazdag hagyományokkal rendelkezik. A probléma azonban mind a mai napig nem tekinthető lezártnak, mivel a jelenség leírására általánosan elfogadott de Saint- Venant-ïc\c differenciál-egyenletek pontos megoldása nem ismeretes. Ez azonban a kutatók egész sorát ösztönözte arra, hogy különböző egyszerűsítő feltételek mellett közelítő megoldásokat dolgozzanak ki a problémával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldására. Korábban a közelítő megoldásokat az egyenletrendszer bizonyos tagjainak elhanyagolá­sa és az egyszerűsített modell magányos vízfolyás-szakaszokra történő grafikus vagy analitikus megoldása jellemezte (Melescsenko 1940; Cuénod-Gardel 1952; Éliás 1966). Jelenleg az ún. általános közelítő megoldások a jellemzők, amelyek a teljes differenciálegyenlet-rendszert oldják meg, valamely közelítő, numerikus módszer felhasználásával, idő- és térbeli diszkretizá­lással, számítógépek segítségével (Kozák 1977, Mahmood-Yevjevich 1975, Abbott 1979). Ezen két fő irányzat élesen elkülönül egymástól, mindkettőnek megvannak a vitathatat­lan előnyei a másikkal szemben. A részleges megoldásoknál a viszonylagos egyszerűség, szemléletesség, nagy célraorientálási lehetőség áll szemben az esetleges pontatlansággal, korlá­tozott alkalmazhatósággal. Az általános megoldások esetenként pontosabbak, alkalmazásuk kevésbé korlátozott, viszont egyszerűbb esetekben is gyakorlatilag azonos szintű személyi és technikai felkészültséget igénylik csakúgy, mint összetett esetekben. A két fő irányzat egyesítése, az előnyök jobb kihasználása érdekében olyan mód­szert mutatunk be, amelynél a de Saint-Venant egyenletek bizonyos feltételek mellett történő idő- és térbeni integrálásával kapott analitikus megoldásokat használjuk fel az általános megoldáshoz. A módszer kidolgozásának elsődleges célja, hogy az analitikus megoldások bevezetése egységes elméleti alapokat biztosít a gyakorlati igényként jelent­kező becslésszintü számításoktól a közelítő általános megoldásig. A módszer a szabadfelszínü áramlási folyamat idő- és térbeni diszkretizálásán, valamint a diszkretizált folyamat Melescsenko-féle kis amplitúdójú hullámok elmélete alapján történő megoldásán alapul. Ilyen vonatkozásban tehát a kis amplitúdójú hullám­elmélet általánosításának is tekinthető. 'Dr. Varga István oki. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME, Budapest) Vízépítési Tanszék adjunktusa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom