Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

1. füzet - Keszthelyi Ervin-Bozóky-Szeszich Károly-Költő Gábor: Nagytérségi vízellátási rendszerek hidraulikai vizsgálata

22 Keszthelyi F.

.. Bozóky-Szeszich К. és Költő G. A program a számítási eredményeket időlépcsőnként kinyomtatja, de lehetőség van arra is, hogy az eredmények mágnesszalagon kerüljenek ki. Ez utóbbi lehetőséget felhasználva a VÍZITERV Számítástechnikai csoportja rajzoló programot készített, amely a tárolók vízállásának és vízforgalmának időbeli változását ábrázolja, feltüntetve a szabályozások időpontját is. A vázolt vizsgálati módszer lehetővé teszi valamely tervezett vízellátási rendszer és az abba betervezett szabályozások üzemének szimulációját, a terv változatainak üzemvitel és üzemirányítás szempontjából történő kipróbálását. A szimuláció többféle vízfogyasztási állapotra elvégezhető. Segítségével kiválasztható az a változat, amely a létesítési és üzemköltség összege, valamint üzemviteli szempontok alapján is a legkedvezőbb. 2. A módszer gyakorlati alkalmazása 2.1. A vizsgálat szükségességének indokai A módszert az Észak-dunántúli Víz- és Csatornaművek megrendelésére a VÍZITERV által készített „Tatabánya-Oroszlány Regionális Vízmű (TORV) - Komáromi Regionális Vízmű (KRV) - Bakonyalja térség regionális vízellátása közös rendszertervi vizsgálata" című tervben próbáltuk ki. A Komárom megyei települések vízellátásának megoldására a közelmúltig is számos, különböző mélységű, különböző területet felölelő, s különböző koncepciójú terv készült. A tervek egy része meg is valósult, vagy éppen megvalósulóban van. Az egész térséget azonban ezekben a tervekben sem az igény, sem a bázis oldalról nem kezelték - mert nem is lehetett - egységes rendszerként. így a sok részmegoldás egyszerű összegzése nem adhat megvalósítható megoldást az egész térség egyre növekvő igényeinek kielégítésére. A megye nagy része hidrogeológiai szempontból olyan területen fekszik, melynek jelenlegi és különösen távlati vízgazdálkodására a bányászat eocén programjának végrehajtása döntően kihat. A térség vízellátása már a közeli, 1990-es távlatban sem látszik megnyugtatóan biztosítottnak. Ennek legfőbb oka a különböző távlatokban karsztvízzel ellátható térség körülhatárolásának bizonytalansága, az ivóvízellátás céljára hasznosítható karsztvízkészletek időbeli és térbeli rögzítésében fennálló bizonytalanság. Ezen belül már egy év alatt is kritikus helyzet állhat elő akkor, ha megszűnik a bányászati célból való vízemelés a tatabányai vízaknáknál. Ettől kezdve ugyanis kizárólag a vízellátás érdekében kell folytatni a XIV

/а és a XV/c jelű vízaknából a víztermelést az ellátott terület által igényelt mennyiségben, a térségi karsztvízkitermelési limit terhére, azon belül elsődleges fontossággal. Ujabb kritikus időpont akkor következik be, amikor a térségi limit terhére folytatott ivóvízkitermelést a tatabányai vízaknákban csökkenteni kell, és a Nagyegyháza térségében kiemelt bányavízből kell azt pótolni. Ekkorra meg kell épülnie a Nagyegyháza és a TORV rendszer közötti vízellátó főműveknek a csökkenő tatabányai karsztvíz kiemelést ellensúlyozó és a növekvő igényeknek megfelelő kapacitással és a szükséges ellátási biztonsággal. Az ellátás biztonsága itt különös hangsúlyt kap, mivel Tatabánya eddigi kettős (a XlV/a és XV/c vízaknáról történő) és így nagyobb biztonságot jelentő vízbetáplálása helyett egy irányból és messzebbről, Nagyegyháza-XIV/a akna felől kapja majd a vizet. Ez a vízellátási