Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
2. füzet - Szilágyi Endre-Takács Lajos-Hamza István: Vízhozam sorozatmérések a Hévízi-tónál
Vízügyi Közlemények, LXVI. évfolyam 1984. évi 2. füzet A BŐVÍTETT BALATON-VÍZGYŰJTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSÁNAK SZIMULÁCIÓS MODELLJE GILYÉNNÉ HOFER ALICE 1 és DOMOKOS MIKLÓS 2 A Balaton-vízgyűjtő vízkészlet-gazdálkodási rendszerének jelenlegi és távlati mennyiségi egyensúlyát, illetve az egyensúly fenntartásához szükséges intézkedések (tározóépítések, esetleges átvezetéssel történő vízpótlások, vízigény-szabályozás, illetve a vízigény-kielégítés preferencia-sorrendjeinek) meghatározását közvetve vagy közvetlenül szolgáló eddigi legfontosabb vizsgálatok a következők: - a tó vízháztartására és vízszintszabályozására vonatkozó alapvető szimulációs vizsgálatok (Szesztay 1962, 1962/2.); - az idősor-elemzést és Moran-típusú tározómodellt alkalmazó vizsgálatok (BME 1970); - a Balaton hasznosítható felszíni vízkészletének meghatározását, és ennek keretében a természeti és társadalmi vízkörforgás összetevőinek egymással összhangban levő adatsorait eredményező vizsgálat ( VITUKI 1977). továbbá a vízkészlet-meghatározás általánosított matematikai modellje (Bárányi 1983); - a Balaton-vízgyűjtő mennyiségi vízkészlet-gazdálkodási egyensúlyához szükséges tározókkal kapcsolatos vizsgálatok. Ezek először a Balaton-vízgyűjtőn létesíthető vízhasznosítási tározók összességét egyetlen (eredő) hipotetikus tározóval helyettesítették (Gilyénné-Domokos 1981). A szimulációs modellt a meglevő adatokkal (VITUKI 1977) működtetve, összefüggéseket állítottak elő a hipotetikus tározó - szabad változóként kezelt - hasznos térfogata és a rendszer-működés eredményességi mutatói között. Ezt az egyszerű modell-koncepciót részleteiben jelentősen továbbfejlesztő második vizsgálat (Domokos-Gilyénné 1983) a hipotetikus vízhasznosítási tározó mellett a tó vízminőség-védelmére előirányzott nádastavak (elsősorban a Kis-Balaton védőrendszer) hatásával is számol. Bemenő-adatokként, az észlelt vízkészlet- és vízigény-adatsorok mellett, azoknak mesterségesen (de egymással összhangban) generált változatait is felhasználja; így végeredményként a vízkészlet-gazdálkodási rendszer eredménymutatóinak eloszlásfüggvényeit szolgáltatja. Mindkét utóbbi szimulációs vizsgálat algoritmusa a Balaton előírt szabályozási vízszinttartományának mindenféle egyéb vízigény kielégítésével szemben elsőbbséget biztosít. Az első szimulációs modellt (Gilyénné-Domokos 1981) a Vízgazdálkodási Intézet a Balaton-vízgyűjtő vízkészletének kihasználtságára vonatkozó vizsglatához, számos bemenő adat- és feltétel-kombinációra is alkalmazta (VGI 1981, Baranyi-Csuka 1982). 1 Gilyénné Hofer Alice oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízrajzi Intézetének tudományos munkatársa. 2 Domokos Miklós oki. mérnök, a VITUKI Vízrajzi Intézetének tudományos főmunkatársa.