Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet - Bálint Zoltán: A zsiliplánc modell összehasonlító vizsgálata

214 Bálint Zoltán -Mind a négy másik módszerrel ellentétben a zsiliplánc modellben a számítási időlépcső növelésével - legalábbis egy ideig - nem romlanak, hanem javulnak az eredmények. A At növelésének a stabilitási kritérium szab határt, melyet átlépve a modell hullámmozgást ír le. -A rácstávolságok növelésével a 4 előző módszer hibái rohamosan nőnek. A zsiliplánc modell hibái a rácstávolság (és az időlépcső egyidejű) növelésével gyakorlatilag alig változnak. Ezt jól szemlélteti, hogy míg 2500 m-es rácstávolság mellett a zsiliplánc modell hibái a legnagyobbak, 10 000 m-es kiosztásnál a zsiliplánc modell adja a legjobb eredményeket. - Az előző három megállapításból következik, hogy eredményt alig várhatunk a tehetetlenségi tagok figyelembevételétől. A modell rendkívüli egyszerűségét pedig mindenképpen elveszítenénk. Emiatt eltekinthetünk ettől a fejlesztési lehetőségtől. Befejezésül megemlítjük, hogy a tesztelés alapjául választott egyhajlású árhullám igen nehéz feltételeket támasztott, mert az áradás-intenzitás maximuma meghaladta a 2 m/h-t, ami 1 nagyságrenddel nagyobb a magyar folyókon előforduló értéknél. 4. A számítási eredmények összehasonlítása laboratóriumi mérési eredményekkel A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) hidraulikai laboratóriumában I = 0,002 és / = 0,001 esésű, 0,3 m átmérőjű azbesztcement csőcsatornában mérték a gravitációs hullámok levonulását. A csatorna 44,28 m hosszú, a cső Manningféle érdességi tényezője a szakirodalmi táblázatok alapján n = 0,011. A 2%o esésű csatornában permanens állapotban végzett mérésekkel számították az érdességi tényezőt, s a mérési eredmények n = 0,010 körül szóródtak. Számításainkat végül is n = 0,011-gyel végeztük. Hat vízállás-hullám mérési és számítási eredményeit mutatjuk most be a 5. és 6. ábrák segítségével, melyek közül három vonatkozik a 2%o és három az 1 %o esésű csatornára. A számítások jellemzőit a II. táblázatban foglaljuk össze. A 2%o esésű csatornában a felhasznált mérési szelvények: - 8,82 m: felső határ - 28,82 m: vizsgált szelvény - 38,87 m: alsó határ Az l%o esésű csatorna felhasznált szelvényei: - 3,84 m: felső határ -23,69 m: vizsgált szelvény - 33,86 m: alsó határ A felső és alsó határfeltételek minden esetben vízállás hullámképek. Rácspontokat a felsorolt szelvényekben, valamint az első esetben a 18,82 m-nél, a második esetben