Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet - Bálint Zoltán: A zsiliplánc modell összehasonlító vizsgálata

A zsiliplánc modell összehasonlító vizsgálata 213 1. táblázat Az egyhajlású árhullám analitikus megoldásának összehasonlítása 4 véges differencia eljárás és a zsiliplánc modell számítási eredményeivel Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Rácstávolság [m] 2500 2500 5000 5000 5000 10 000 10 000 10 000 J0 000 S/ámítási idölépcső [s] 90 180 360 720 1080 180 360 720 1440 jjj я vízhozam­Й 1 _, görbével 0,027 0,096 insta­bil ­­0,186 0,410 ­~ л * — '§ я vízhozamgörbe § S nélkül ­0,018 0,043 insta­bil ­­0,175 0,233 ­ö -ó g я vízhozam­•u S -S i: görbével О. > -О "Р ­0,097 0,258 insta­bil ­­0,483 0,511 ­•и « i- « vízhozamgörbe * 3 о S nélkü l ­0,094 0,253 insta­bil ­­0,578 0,533 ­Implicit eljárás Max. hiba [m] ­0,050 0,156 0,135 ­­0,464 0,450 ­« S s vizhozam­•c Js i: görbével 22 • о с ­0,040 0,152 0,142 ­­0,730 0,761 ­jí с x £• я c я vizhozamgörbe Д -я 2 nékül С ­0,028 0,134 0,041 ­­0,819 0,649 ­с — я iö pozitív max. [m] — S £ g negatív max. [m] átl ae l ml N szórás [m] 0,26 -0,13 -0,01 0,08 0.24 -0,12 -0,01 0,08 0,37 -0,20 -0,02 0,13 0,22 -0,15 -0,02 0,09 0,07 -0,11 -0,02 0,04 0,51 -0,35 -0,02 0,20 0,47 -0,34 -0,02 0,18 0,39 -0,31 -0,02 0,15 0,19 -0,36 -0,02 0,11 Összahasonlító vizsgálatainkat Лх=2500т, 5000 т és 10 000 m rácstávolsággal, valamint zl/ = 90, 180, 360, 720, 1080, és 1440 s számítási időlépcsővel végeztük. A sza­kasz hossza 2,5 km-es rácstávolság esetén 20 km, 5 és 10 km-es rácstávolság esetén pedig 40 km. A vizsgált szelvény minden esetben a szakasz középső keresztszelvénye. A felső határfeltétel a 0-ik, az alsó határfeltétel pedig a 20-ik, illetve 40-ik km-nél megadott vízállás hullámkép. Alkalmazkodva a szintén Price nyomán közölt 3. ábra hoz, a 4. ábrán az 5000 m-es rácstávolságú, legjobban illeszkedő számítási eredményt mutatjuk be. Az eredményekkel kapcsolatos megállapításaink: - A modell hibáinak nagyságrendje azonos a többi véges differencia eljárás hibáival, Eredményeinket az I. táblázatban foglaltuk össze, melyben az előzőekben említett 4 módszer eredményei Price (1974) nyomán közöljük. egyes esetekben jobb, egyesekben kevésbé jó azoknál. A hiba jellege hasonló az explicit eljárások hibáihoz, a hullám elején a numerikus diszperzió miatt a számított értékek magasabbak a ténylegesnél, az inflexiót követően viszont negatív a hiba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom