Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
160 Juhász Endre 5. A települési hulladékok kezelésének további alakulása a Balaton térségében A Balaton szennyvíz-elvezetési távlati koncepcióját elfogadták. A megvalósítás tervszerűen folyik. A térséget hét régióra osztották, s a szennyvíztisztító telepek a regionális központok. Jelenleg erős ütemben folyik a Boglárlelle központtal kialakított II. régió megvalósítása, mely a tervek szerint 1985 évben üzembe áll. A tisztított szennyvizet — ahol lehetséges — idegen vízgyűjtőre vezetik (Siófok, Boglárlelle, Almádi—Fűzfő, B. akarattyai rendszerek). Most alakítják ki a tihany— balatonfüredi térség tisztított szennyvizének a Balaton vízgyűjtőjéről való kivezetésének koncepcióját. Bár a nagytömegű tisztított szennyvíz elvezetése megoldottnak látszik, a helyben maradó nagytömegű iszap megnyugtató és gazdaságos hasznosítással egybekötött elhelyezése továbbra is gondokat okoz. 1983 júliusában a VIZITERV kidolgozta a szennyvíziszap—szemét—szippantott iszapok együttes kezelésének koncepció tervét. Figyelembe véve a szennyvíztisztítási regionális központokat is, a további komposztáló telepek létesítési helyét Boglárlelle, Siófok és Fűzfő térségében jelölték meg. Elkészült a Boglárlelle térségében megvalósítandó komposztáló berendezés tanulmányterve. A különféle környezetvédelmi, műszaki és gazdasági szempontok egyeztetése itt is azt eredményezte, hogy a szennyvíztisztító és a komposztáló egymás mellé került. A szennyvíz-elhelyezés a regionális elv kialakításával megoldottnak tekinthető. A szippantással gyűjtendő anyagok, a szemét kérdése a teljes térség vonatkozásában még sajnos megoldatlan. A szemét nagytérségi gyűjtési elveit a fejlett országok már meghatározták. A tapasztalatokat a hazai feltételek és lehetőségek alapján kell alkalmazni egy országos tervpályázat keretében. A közúti járművekkel megoldandó térségi gyűjtési rendszerek kidolgozásához a legfontosabb szempontok: — a komposztálás szempontjából kedvezőtlen anyagok elkülönített gyűjtése (fehér és színes palackok, építési törmelékek); — a nagytérségi gyűjtési körzetek kijelölése; — a gyűjtési alrendszerek lehatárolása, a gyűjtőkocsik műszakonkénti optimális kihasználásának figyelembevételével; — az átrakó állomások helyeinek és technológiai rendszerének meghatározása; — a gyűjtő és távszállító egységek megválasztása. A Balaton térségében távlatban évente összesen mintegy 45 000 m 3 víztelenített iszapmennyiséggel kell számolni, melyhez a számított minimálisan szükséges szemétmennyiség 70 000 t. így a várható hasznos komposztmennyiség mintegy 64 000 m 3 évente. A települési folyékony és szilárd hulladékok elhelyezési kérdése valamennyi üdülőterületünkön gond. A Balatonon túlmenően a Velencei-tónál, a Duna-kanyar térségében stb. követendő példa lehet a Keszthelyen megvalósult eljárás. Vas megyében előrehala dott állapotban van a csaknem az egész megyére kiterjedő szemétgyűjtési rendsze: kifejlesztése. Folyamatban van a szennyvíziszap, szemét és szippantott anyagok együtte kezelésére alkalmas — keszthelyihez hasonló Danó rendszerű — komposztáló berende zés megvalósítása Szombathelyen. A szennyvíziszap-szemét együttes kezelési rendszer bevezetése kezdetén fel kell híve