Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Vízügyi Közlemények, LXVI. évfolyam 1984. évi 1. füzet KORSZERŰ SZENNYVÍZISZAP—SZEMÉT GYORSKOMPOSZTÁLÓ BERENDEZÉS DR. JUHÁSZ ENDRE 1 A lakosság életszínvonalának emelkedésével egyre több hulladék keletkezik, melynek elhelyezése az ezzel foglalkozó szolgáltató vállalatok számára lassan csaknem megoldhatatlan feladatokat jelent, nemcsak hazánkban, hanem szerte a világon. A településekről származó különféle folyékony- és szilárdfázisú hulladékok — szervezett megoldás hiányában — környezeti ártalmak forrásai lehetnek, ezért szükségessé vált, hogy keressék azokat a megoldásokat, melyek lehetővé teszik ezeknek az úgynevezett másodlagos anyagoknak gazdaságos módon, akár a természeti folyamatba való visszavezetését, akár egyéb célra történő hasznosítását. 1. A települési folyékony és szilárd hulladékok együttes kezelésének főbb szempontjai Köztudott, hogy mind a szennyvíziszap, mind a szemét tartalmaz olyan hasznos anyagokat, melyek alkalmasak arra, hogy egyrészt a talaj tápanyag-utánpótlását segítsék, másrészt összetételük folytán a talaj szerkezetét kedvezően befolyásolják, azaz a talaj termőképességét fenntartsák vagy fokozzák. Ezek után a kutatások elsősorban arra irányultak, hogy megtalálják azokat a gazdaságos műszaki megoldásokat, melyek a mezőgazdaság számára elfogadhatóvá teszik ezen anyagok felhasználását. A mezőgazdasági elhelyezéssel egybekötött hasznosítás legfontosabb feltétele, hogy a szennyezés mértéke a még megengedett közegészségügyi és állategészségügyi határértékeket ne haladja meg. A szennyvíziszap és a szemét különálló kezelési módjai általában ismertek. Mindkét anyag közös tulajdonsága, hogy — megfelelő kezelés hiányában környezeti és egészségügyi veszélyforrás; — növényi tápanyagokat tartalmaz; — a bennük lévő szerves anyagok megfelelő átalakítás után mint humuszképző-talajjavító anyagok hasznosíthatók; — depóniában történő elhelyezésük esetében közel azonos műszaki feladatok jelentkeznek. A szilárd (szemét) hulladék viszonylag alacsony és a szennyvíziszap magasabb nedvességtartalma együttes kezelés esetén kedvezően egészíti ki egymást. A szippantással gyűjtött fekália elhelyezési problémája lényegében megegyezik a fentiekkel, ezért a választott téma szerint külön taglalást nem igényel. A hazai települések különféle hulladékainak gyűjtésével, kezelésével és elhelyezésével általában más-más szervezet foglalkozik. Ennek következtében az összegyűjtött 1 Dr. Juhász Endre oki. mérnök a Vízügyi Tervező Vállalat (VÍZITERV, Budapest) osztályvezetője