Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A gátak történelméből 135 1962 júliusában a Khadakwasla felett épült Panshet gát egy árvíznél beomlott, az egész tározott víztömeg a Khadakwaslára zúdult és az is tönkrement, mert a sokszoros igénybevételt nem tudta elviselni. Azóta újjáépítették és jelenleg ismét üzemben található. 1.3. Irán Iránban, illetve Perzsiában az időszámításunk szerinti 260. évtől szinte folyamatosan nyomon követhetők a nagy vízépítkezések. Sirász közelében 980. táján épült a mind ez ideig üzemképes és éppen ezért nagyhírű „Bend-e-Emir" nevű földgát a Kor folyón. Maga a szerkezet nagyon hasonlít a mai építésű ún. súlygátakhoz. Néhány adata: a gát 103 m hosszúságú, magassága 9 m, jelenleg is közút vezet át rajta. A gátat épített burkolat védi. Sirász közelében még több, nagyjából hasonló korú gát található, hosszúságuk 50 és 200 m közötti, magasságuk 4-6 m-es. Az, hogy ezek a földgátak ma is állnak, egyértelműen mutatja, hogy annak idején nemcsak megépítették, de meg is tervezték őket. A tervezéshez pedig megfelelő hidrológiai adatokra volt szükség. Az adatgyűjtést már időszámításunk kezdetén nagyon szervezetten végezték Egyiptomban és megkezdték Perzsiában. Külön kell megemlíteni a Kerber gátat, amelyet a világ egyik legrégebben üzemben lévő gátjának tekintenek. A XIV. században épült. Magassága 26 m, koronahosszúsága csak 55 m, íves szerkezetű. - A magassági rekordot a 64 m-es Kűrit ívgát a XX. századig tartotta -, felülmúlásához hat századra volt szükség. Ezt a gátat kőből építették, a felvíz oldalon nagyon jól záródó falazattal, a köveket aszfalttal ragasztották. 2. Az európai gátépítés 2.1. Svájc Aigle közelében, 1665-ben építették az első falazatos súlygátat öntözés céljára, 12 m magassággal és 18 m hosszúsággal. Ma Svájc a világ vízépítményekben egyik leggazdagabb országa. 2.2. Franciaország Különösen Dél-Franciaország őriz sok római eredetű vízépítményt. Kiemelkedik ezek közül a Pont du Gard, a Gard folyó felett épített csatornahíd, amely ma is áll. Ez az akvadukt a hegyvidékről szállított vizet a napfényben gazdag déli területekre. Még napjainkban is figyelemre méltó az a vízimérnöki teljesítmény, amellyel a rómaiak megoldották a csatorna és a folyó kereszteződését. A XVIII. század elején épült a Lauron folyóra a 21 m magas és 63,1 m hosszú Caromb gát. Mint sok más régi francia gát, a Caromb is jelenleg a hajózási vízszint fenntartására szolgál egy csatornán, vagyis üzemben van. 1781-ben épült a Canal du Midi (a Déli Csatorna) ellátására a Lampy gát. Ez a gát 16,2 m magas és 117,4 m hosszúságú, s ma is használják. A nyugatra eső Brest kikötőjét 1833-38 között kötötték össze az iparilag jelentékeny Nantes várossal. A hajózáshoz szükséges vízszintet három gáttal