Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

1. füzet - Lászlóffy Woldemár: Francia és orosz kapcsolatok a magyar vízügyek múltjában

Francia és orosz kapcsolatok a magyar vízügyek múltjában 8 5 Kotliarevszky 1888). Az orosz vízrajzi szolgálatban mindezek ellenére századunk elejétől a Hajós-féle szárny használata volt leginkább elterjedve. Nincsenek adataink arról, hogy a budapesti Calderoni cég — eredetileg látszerészet, amely később mindennemű optikai berendezésen kívül egyéb műszerekkel is foglalkozott hány darabot szállított a csupán kisipari módon készült Hajós-szárnyakból orosz megrendelőknek. A cég kiadásában megjelent rövid német nyelvű ismertető (Hajós 1903) csak közvetett bizonyítéka a külföldi érdeklődésnek. Többet mond, és az elismerésnek kétségtelen jele az, hogy Kolupaila

3

2 2-kötetes hidrometriai kézikönyvében (Kolupaila 1938—40) a műszer előnyeinek méltatása mellett közli szerkesztőjének arcképét. A döntő jelentőségű adatot Bikov-nak a moszkvai egyetem professzorának köszönhetjük, aki Hidrometriá-jának (Bikov 1949) 219. oldalán így ír: „A Hajós-rendszerű szárnyat egykor gyártották a Szovjetunióban, és kiterjedten használták a nagy folyók sebességének mérésére". Közli a műszer rajzát is (7. ábra), habár megjegyzi, hogy „a szárny szétszedése kényelmetlen, számos konstrukciós fogyatékossága van, és nincsenek kiemelkedő előnyei". Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a műszer megszerkesztése és a fenti bírálat megjelenése között több, mint egy fél évszázad telt el, amely alatt a fejlődés nem állt meg. Rá kell továbbá mutatnom arra is, hogy Kolupaila orosz vonatkozásban teljesnek mondható hidrometriai bibliográfiája (1961) a század első éveiből több orosz műszerről közölt cikket idéz (A. Kotliarevszky 1902, Geifer 1904), olyant is, amely gyakorlati alkalmazásról számolt be (Puzirevszkij 1910), de ezekről nem esik szó Bikov könyvében, mert használatuk Hajós műszerével ellentétben — nem terjedt el. Вертушка системы Гайоша (рис. 9f>, б) одно время изготовлялась в СССР и широко применялась для изучения скоростей на больших ре*ах. В настоящее время она не применяется. Общий вид вертушки покизан на рис. 96,6. Она приспособлена для работы на штанге и тросе. Контактная камера — открытая, контакт — пружинный, через 10—20 оборотов лопасти. Передняя часть оси вращается в рассыпном шариковом подшипнике, а задняя укреплена на подпятнике. Вертушка неудобна в разборке, обладает рядом конструктивных недостатков и не имеет ососых преимуществ. \vit-Ui

a I 219 7. ábra. A Hajós-szárny Bikov 1949. évi kiadású ..Hidrometria" с. kézikönyvében рис. 7. Вертушка Гайоша в книге Быкова 1949г. инкти.ч „Гидрометрия" Fig. 7. Moulinet hydrométrique de Hajós représenté dans Г ..Hydrometrie" de Bvkov, parue en 1949 A magyarországi vízhozammérésekről és eszközeiről az Annales des Ponts et Chaussées-ben megjelent tanulmányok (Péch—Hajós 1898) széles körben keltettek visszhangot (Gravelius 1900, Malisz 1900, Newell 1901). A legnagyobb figyelmet azonban Oroszországban keltették, ahol azonnal közölték teljes terjedelmű fordításukat (Makszimov 1899, 8. ábra).