Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Balaton-parti nádasok üledékének kémiai összetétele 641 tartalma, feltételezhetően a hullámzó víz átmosó hatására. A közvetlen partközeiben az üledék szervesanyag-tartalma 17,3%, a nádas és a nyílt víz határán 5,7—5,6%. Az északi part nádasainak üledékében lényegesen nagyobb a szervesanyag-tartalom. Az eltérő geológiai viszonyok következtében, az üledéket meghatározó agyagfrakció nagyobb mennyiségű szervesanyagot köt meg, és az uralkodó szélirány miatt kevesebb detritusz mosódik ki a nádasok alól. Feltűnően nagy szervesanyag-tartalom mutatható ki a balatonfüredi szennyvíz-beömlés előtti nádas üledékében. E nagy szervesanyagfelhalmozódást a következő okok idézhetik elő: — A szennyvíz-beömléssel együtt szervesanyag-terhelés is érheti a tó vizét, vagy a tisztított szennyvíz növénnyi tápanyag tartalma fokozza a szervesanyag-termelést (alga, növény, állat stb.). — A hullámzás átmosó hatása itt kevésbé érvényesül, ugyanis a nádas nagy kiterjedésű és jól záródó. A nagy szervesanyag tartalmú talajoknak nagy az adszorbciós kapacitása és ez lehetővé teszi nagyobb mennyiségű elem — az eutrofizálódásban alapvető szerepet játszó N és P — megkötését. 3.3. Az üledék kémhatása A nádasok üledékének vízben mért pH értéke 6,6—7,3 között változott, gyengén savanyú, ill. semleges kémhatású. 3.4. Az üledék elemtartalma 3.4.1. Összes nitrogén. Az üledék adszorbciós kapacitásától függően (durva homok), a déli part nádasában az összes nitrogén aránylag kis mennyiségben mutatható ki (I. táblázat). A parti sávban 0,35—0,15%, a nádas-zóna középső részén 0,10—0,03%. Örvényes és Balatonszepezd nádasainak üledékében (II—

III. táblázat) az összes nitrogén mennyisége 0,13—0,35%. A Bozsai-öbölben, a nádas nélküli nyiladékban 0,10 —0,45%, a náddal borított területrészen 0,15—0,50% volt. Nagy az összes nitrogén mennyisége, az üledék nagy adszorbciós kapacitása és a szennyvíz nitrogén-gazdagsága miatt a balatonfüredi partszakasz nádasában. A mért mennyiség 0,40—1,60% között volt (I. táblázat). Feltételezhető, hogy a szerves nitrogén lebontását az anaerob viszonyok mellett a baktérium-tevékenységet gátló nehézfémek jelenléte is akadályozza. A nádas zónában az üledék jelentős mennyiségű nitrogént tároz. Az üledék tápanyag dinamikájának alakulásában fontos szerepet játszik a nád rizómája, ill. az ún. rizoszféra-hatás (Kickuth 1978). A nádnak, a szárból a rizómáig terjedő aerenchima szövete miatt ott, ahol rizóma van, oxigénben jól ellátott és ott, ahol rizóma nincsen, oxigénben kevésbé jól ellátott területek váltakoznak egymás mellett a nádas üledékben. Ez egymás melletti életteret biztosít az aerob és anaerob baktériumok számára. A nád gyökerek közvetlen közelében 1 g üledékben (talajban) 10—100 milliárd baktérium van, ez a mennyiség mintegy 10-szerese a gyökerektől távolabb eső területekének. A nádas alatt intenzív a denitrifikáció, ennek eredményeként a nitrogén N

2 (gáz) formájában távozik. Kickuth (1978) adatai szerint 1 év alatt 0,01 km

2 nádasból 10—12 t nitrogén is távozhat. 1982-ben a mintavételünkkel egy időben (Oláh János szóbeli közlése alapján) végzett vizsgálatok eredményei a VI. táblázatban találhatók.