Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)
4. füzet - Kertai Ede-Kozák Miklós-Novoszáth József: A Rhone és a Rajna vízlépcsői Franciaországban
A R lw ne és a Rajna vízlépcsői Franciaországban 571 eleme egy korszerű, gazdaságos, komplex villamosenergia-rendszernek (10. ábra). így érthető, hogy a Rhône és a Rajna valamennyi vízerőművét csúcsra is üzemeltetik (usine d'éclusée) és ezzel növelik az energiarendszer gazdaságosságát. A Rhőne-on a csúcsüzem 4 órás napi időtartama 35%-kal, rövid időtartamra pedig 60%-kal növeli a garantált teljesítményt. A Rajnán — kivéve a Kembs-i vízlépcsőt — ha a vízhozam kisebb mint 1000 m 3/s, a duzzasztási szint legfeljebb 0,50 m-rel történő lesüllyesztésével napi 4 órán át mintegy 140 MW többletteljesítményt lehet elérni. Mint ahogyan az előzőekben már említettük, ez az üzemmód is hozzájárult ahhoz, hogy mindkét vízlépcsőrendszert teljesen automatizálták. A Rajnán Kembs-ben 1975/76-ban helyezték üzembe a távfelügyeleti és távirányítási központot, amely egy nagy teljesítményű számítógépbe táplált program alapján automatikusan látja el a vízlépcsőrendszer üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi feladatot. Alapvető feladata, hogy lehetővé tegye az üzemvizcsatornákon átfolyó vízhozam kontinuitását, tekintettel a főágban maradó csekély vízhozamra, a hajózásra káros következmények elkerülése érdekében. Vonatkozik ez az utolsó vízlépcső, Iffezheim alatti szakaszra is, ahonnan kezdve már szabad lefolyás van. Itt a folyónak már feltétlen mentesnek kell lennie minden mesterséges ingadozástól. Feladata a központnak az is, hogy a vízszinteket meghatározott értéken tartsa. Fontos ez pl. a bázeli kikötő szempontjából is, ezért előírás, hogy Kembsnél a vízszint 0,05 m —0,10 m tűréssel állandó maradjon. Másutt ez a tűrés ±0,10 m. A Rhőne-on is hasonló távirányítási rendszer van kiépülőben. A csúcsüzemü kisesésü vízerőmüvek és a völgyzárógátas vízerőművek mellett Franciaországban számos szivattyús energiatározót üzemeltetnek és továbbiakat terveznek. Az elsőt, „Lac Blanc — Lac Noir", éppen a Kembs-i tározás nélküli vízerőtelep (au fil de l'eau) éjszakai áramának a hasznosítására 1938-ban helyezték üzembe. A szivatytyús energiatározók együttes teljesítőképessége 1981 végén 1800 MW volt, köztük a 800 MW-os Revin a Meuse folyón (11. ábra). Felső tározó II. ábru. Revin szivattyús energiatározó (hosszmetszet) Рис. 11. Г АЭС Ревин (продольный разрез) Fig. 11. The Revin pumped-storage scheme (longitudinal section) Fig. 11. Accumulateur d'énergie par pomre de Revin (coup longitudinal) A tervezett energiatározók összteljesítménye 2800 MW. A legnagyobb jelentősége a várhatóan 1985-ben üzembe helyezendő 1800 MW teljesítőképességű Grand Maisonnak van. Külön figyelemre méltó, hogy a főmederben hagyott élővízhozamot is hasznosítják energiatermelésre. Ahol csak lehet, mind a Rhőne-on, mind a Rajnán - utólag is — a 7 VÍZÜGYI KÖZLEMÉNYEK 4
