Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Kertai Ede-Kozák Miklós-Novoszáth József: A Rhone és a Rajna vízlépcsői Franciaországban

572 Kertai E., Kozák M. és Novoszáth J. duzzasztóművek mellé vízerőtelepet építenek. Hasznosított vízhozamuk 7—20 m

3/s között, esésük 6,3—12,6 m között és teljesítményük 0,8—5 MW között van. A vízlépcsőrendszer összes költségét az energetika viseli, beleértve a hajózás terheit — beruházás, amortizáció, felújítás, üzemelés, fenntartás — is. Ami a pénzügyi lebonyolítást illeti: a Rhőne-on 1966—1973 között a költségekből gazdaságosságának határáig terjedő részt viselte a társaság, a többi állami hozzájárulás volt. Az olajár emelkedése, 1973 óta, a vízerőművek rentabilitása nőtt. Ekkor visszatértek az 1966 előtti finanszírozáshoz. A beruházásoknak azt a részét, amely meghaladja az üzemelő erőművek önfinanszírozási lehetőségét, hosszúlejáratú kölcsönből fedezték. Ennek terheit az energiatermelésből származó forrásokból fizetik. Figyelemre méltó, hogy Franciaországban éppúgy, mint Ausztriában, 1973 óta felgyorsult a vízerőművek kiépítése. 5. Hajózás A vízlépcsők megépítése után mindkét folyón óriási fejlődésnek indult a hajózás. A Rhône-on korábban legfeljebb 800 tonnás uszályok közlekedhettek, mert a vízmélység nem érte el a 2,0 m-t, a vízsebesség gyakran nagyobb volt 3 m/s-nál és a kanyarok helyenként kisebbek voltak 400 m-nél. Ezenkívül más körülmények is korlátozták a hajózást. millió millió tonna 12. ábra. A hajózási forgalom fejlődése a Rhóne-on Рис. 12. Развитие судоходного движения на Роне Fig. 12. Development of river traffic on the Rhône Fig. 12. Le développement du trafic de navigation sur le Rhône