Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)
3. füzet - Vágás István-Simándy Béla: Az árvízi előrejelzés fejlesztésének Szegeden kialakított módszerei és eredményei
Vízügyi Közlemények, LXV. évfolyam 1983. évi 3. füzet AZ ÁRVÍZI ELŐREJELZÉS FEJLESZTÉSÉNEK SZEGEDEN KIALAKÍTOTT MÓDSZEREI ÉS EREDMÉNYEI DR. VÁGÁS ISTVÁN 1 és DR. SIMÁDY BÉLA 2 1. A Szegeden bevezetett eljárások A Tisza vízgyűjtőjén 1962 óta folyamatos árvizes időszakok védekezési feladatai hamar ráterelték az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság figyelmét az előrejelzési kérdések fontosságára. A régebbi időkből rendelkezésre álló vízjárási információk, nemkülönben az árvízi helyzetek élő mozzanatai során megszerzett előrejelzési tapasztalatok rendszeres értékelése nyomán Igazgatóságunkon a tiszai előrejelzési kérdéseknek önálló szemlélete alakult ki, amelyből újszerű elméleti és gyakorlati eredmények keletkezhettek. A szakirodalomban eddig közreadott tanulmányok mellett jelen összeállításunkban megkíséreljük összefoglalni az árvízi előrejelzések fejlesztésének a szegedi vizsgálati munkákhoz kapcsolódó eredményeit. A megtett előrejelzések sikereinek és sikertelenségeinek tanulságaiból korán megállapíthattuk, hogy a tiszai előrejelzések feladata rendkívül összetett feladat, amelynek megoldása csak összetett - komplex - eszközökkel sikerülhet. Rá kellett jutnunk arra a következtetésre, hogy az erősen eltérő árhullám-tulajdonságok tényei mellett a folyószakaszoknak, a mellékfolyóknak és az egyes árhullámoknak egyedi sajátosságait kell minél inkább megismernünk, és ezeknek az egyedi tulajdonságoknak az ismeretében egyedi módszereket kell alkotnunk. Az árvízvédekezések időszakában az igazgatósági előrejelzési munka négy fő módszert követett. Ezt a négy módszert alkalmasnak tartottuk arra, hogy egymás eredményességét támogatva elősegítsék azoknak az előrejelzési részfeladatoknak a megoldását, amelyektől a védelmi intézkedések egyes lépcsőinek elrendelése függött. A négy módszer a következő volt: Az árvíztörténeti analógiák módszere; Az árhullám-találkozások elemzésének gráfelméleti módszere; - Az érkező vízhozamok összegzésének módszere, az árhullámkép-szerkesztés és -áthelyezés különböző formáinak alkalmazásával; A mércekapcsolati egyenletek, vagy grafikus összefüggések alkalmazásának módszere. A módszerek alkalmazását követő elméleti értékelés vezetett azután az említett módszerek bizonyos szelekciójára és szintézisére, anélkül azonban, hogy ez azok lényeges megállapításait megszüntette volna. A végkövetkeztetés kétségtelenül új szemlélet bevezetésével, a természetes vízszínduzzasztások és -süllyesztések lényeges hatásának érvényre juttatásával járt. 1 Dr. Vágás István oki. mérnök, a műszaki tudományok doktora, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Szeged) főmunkatársa. 2 Dr. Simády Béta oki. mérnök, szakmérnök. Állami-díjas, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Szeged) igazgatója.