Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

2. füzet - Kisebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXV. évfolyam 1983. 2. füzet A BUDAPESTI DUNA-SZAKASZ MIKROBIOLÓGIAI ÁLLAPOTA DR. NÉMEDI LÁSZLÓ

1 — PIETRASKÓ GIZELLA

2 Az emberiség történetében a folyók szerepe meghatározó jelentőségű volt. A modern társadalmakban fokozódott a felszíni vizek jelentősége. A vízigény mind mennyiségileg, mind minőségileg bővült. Az iparosodás és az urbanizáció következtében sajátos ellentmondás alakult ki az igények kielégítésében. Rohamosan növekedett a felszíni vizek szennyezettsége, ami szűkíti a vízhasznosítás körét, ugyanakkor soha nem látott mértékben fokozódott és differenciálódott a vízminőségi és vízmennyiségi igény. Ez a tendencia néhány évtizeden belül alapvető konfliktust jelent az emberiség életében. Budapest nem mentes az előbbiekben vázolt ellentmondásoktól. 1. A mikrobiológiai vizsgálatok eredményei A budapesti Duna-szakasz jellemzésére a Duna 1659—1635 fkm közötti szakaszáról származó mintákat elemeztük (1. ábra). A mikrobiológiai vizsgálatokat a hazai vízhigiénés gyakorlatban meghonosodott módszerekkel végeztük (OKI Módszertani Útmutató, KGST mikrobiológiai módszerek). Az eredmények az 1978—81 között végzett hossz- és keresztszelvény vizsgálatok átlagértékei. A fővárosi Duna-szakasz bakteriológiai szennyezettsége folytonosan növekvő tendenciát mutat (Némedi—Hegedűs—Pietraskó—Ladányi 1980, Némedi—Hegedűs— Pietraskó 1980, 1981). Az utolsó négy év átlageredményeit a 2. ábrán mutatjuk be. Az ábrán jól látszik, hogy a hét bakteriológiai paraméter eltérő mértékben, de egyértelműen jelzi a fővárosi szennyvíz-bevezetések hatását a vizsgált három keresztszelvényben. A különböző vízhasznosítási igények szempontjából itt csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a Duna már Budapest felett is jelentős bakteriológiai szennyezettséget mutat. Az Árpád-híd vonalában (1653 fkm) a bal-közép mintavételi pont a Csatornázási Művek angyalföldi átemelőjének hatását jelzi. Az 1635 fkm-nél a bakteriológiai szennyezettség lényegesen nagyobb, mint a főváros felett, ezen belül is a jobb parti minták kiugró szennyezettséget mutatnak. A vizsgálati időszakban végzett részletes mikrobiológiai vizsgálatok eredményeit az I. táblázaton összefoglalóan mutatjuk be. Itt eltekintettünk a mintavételi helyektől és egységesen az egész fővárosi Duna-szakasz átlagos és maximális jellemzőit mutatjuk be. Ugy véljük, hogy a különböző vízhasznosítási területeken jelentkező közvetlen és közvetett kontaktusok szempontjából az 1 cm

3 Duna-vízben található mikroorganizmusok számának átlagos és maximális értékei hasznos információt jelenthetnek. A mennyiségi és minőségi viszonyok közegészségügyi, technológiai és ökológiai szempontból értelmezhetők. 1 Dr. Némedi László oki. biológus a Fővárosi KÖJÁL település és környezetegészségügyi mikrobiológiai laboratórium vezetője. 2 Pietraskó Gizella oki. biológus a Fővárosi KÖJÁL település és környezetegészségügyi mikrobiológiai laboratórium vezetőhelyettese.