Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

2. füzet - Bardóczy Lajos: Hidraulikai méretezés az áramlástani hosszúság elméletével

Hidraulikai méretezés az áramlástani hosszúság elméletével 241 a méret paraméter R

0 = в

1'

2'

6

5; (13) és az áramlástani hosszúság: / О \ 1/2.65 A = {7fi) <

1

4> behelyettesítése után a várt összefüggés: R=R

0A. (15) Az előbbiekben foglaltak alapján tehát egy állandó keresztmetszetű vezeték átlagos sugara és következésképp a vonatkozó összes arányos lineáris méretek (átmérő, mélység, fenékszélesség, oldalhosszúság stb.) - olyan keresztszelvénynél, melynek alakja egyetlen alaki paraméterrel kifejezhető és amelyen át folyadék áramlik - tiszta négyzetes tartományba eső áramlásnál a méret paraméter és az áramlástani hosszúság szorzataként határozhatók meg. Bármi legyen is a tetszőlegesen választott lineáris a méret dimenziója, fennáll, hogy A = A

xa

2 P=P

xa, ahonnan a definícióból eredően R = R

0A és a = a

0A, amelyekből következik, hogy a

0 = ^R

0. (16) R

0-1 és a 0-t kiküszöbölve és mivel így végülis Ll( A)

i/

2'

6

5 a°~AÁP

2) ' A_ = Aj a

2 = P

2 Pia

2 Pl ' pO,65/2,65 „0,245 _ M LX -u .1,65/2,65 — ,0,623 • (17) A\ Л1 A (16) egyenlet általános érvényű, minden keresztszelvényre alkalmazható bármely legyen is annak alakja. így például egy trapéz szelvényű csatorna esetében, amelynek alakja az alábbi paraméterekkel fejezhető ki: r\ = jr = const és T = cotg ф = const. Rendelkezésünkre áll a paraméter, amely kifejezi a viszonyt a két nedvesített rézsűhossz összessége és a vezetett folyadékmennyiség között, valamint az alábbi kifejezés is: X = 2\IT+T

2. (18)