Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)
2. füzet - Schirokné Kriston Ilona: A nagycsapadékok gyakorisági analízise és a valószínű legnagyobb csapadék becslése
A nagycsapadékok gyakorisági analízise 183 183 eloszlással történő közelítés elfogadható. Ezért az 5. ábra hisztogramjainak alapadatait felvittük a Gumbel-féle valószínűségi papírra. A pontsorok közelítőleg egy egyenesen helyezkednek el (Schirokné 1979). Ez tehát azt jelenti, hogy a magyar észlelések csapadékadatai meglehetősen jól követik a Gumbel-féle elméleti exponenciális eloszlást. Az észlelési adatokhoz illeszthető regressziós egyenesek egyenletét a legkisebb négyzetek módszerével (Ezekiel — Fox 1970) számoltuk ki az x = A + By alakban, ahol (Gumbel 1954 és Sneyers 1960) , 1 y = ~ X n~ FAz állomások 60 évi észlelési adataiból kiszámoltuk az 1—10 napos maximális csapadékmennyiségek regressziós egyeneseinek egyenleteit (Schirokné 1980). 6. ábra. A Keszthelyen 1871—70 között észlelt évi csapadékmaximumok gyakorisági eloszlásának ábrázolása Gumbel-féle valószínűségi papíron рис. 6. Изображение распределения максимальных за год сумм атмосферных осадков по станции Кестхей (1871—1970) на клетчатке вероятности Гумбеля Fig. 6. Frequency distribution of the annual precipitation maxima observed between 1871 and 1970 at Keszthely, plotted on Gumbel' s probability paper Bild 6. Darstellung der Häufigkeitsverteilung der zu Keszthely während der Periode 1871—1970 beobachteten jährlichen Niederschlagsmaxima in einem Gumbeischen Wahrscheinlichkeitsnetz A 6. ábrán a Keszthelyen 1871—70 között t= 1 ill. í=10 nap alatt észlelt évi csapadékmaximumok gyakorisági eloszlását mutatjuk be Gumbel-féle valószínűségi papíron. Ha egy érték jóval a regressziós egyenes felett van (pl. a 6. ábrán O-rel jelölt pont), ez azt jelenti, hogy az ehhez az értékhez tartozó visszatérési periódus a valóságban sokkal nagyobb, mint maga a feldolgozott észlelési hossz. Egy rendkívüli esemény előfordulhat bármely rövid észlelési hossz során. Ha ez a rendkívüli érték valójában egy 300-éves visszatérési periódusú esemény, akkor nem fordulhat elő 300 évnél rövidebb észlelés alatt anélkül, hogy a regressziós egyenes fölött ne legyen. Ha viszont a regressziós egyenes alatt helyezkedik el egy érték (pl. a 6. ábrán a Ó-tél jelölt pont), annak 100 éves észlelési sor esetén a tényleges visszatérési periódusa semmiképp sem lehet 100 éves, hanem annál kevesebb. A valóságban már 30 éven belül várható egy ilyen esemény előfordulása. Az itt elmondottak arra utalnak, hogy egy észlelési anyag egyes adatainak külön-külön való felhasználása a tervezői gyakorlatban mindenképpen hibákat okozhat.
