Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Szerdahelyi Zoltán : A MURA FOLYÓ SZABÁLYOZÁSA

Vízügyi Közlemények, LXIV. évfolyam A MURA FOLYÓ SZARÁLYOZÁSA SZERDAHELYI ZOLTÁN

1 1982. 2. füzet A Mura Ausztriában, az Alacsony Tauern déli lejtőjén ered. Ausztrián, majd Jugoszlávián átfolyva éri el Magyarországot, alsó szakaszán a torkolatig Magyarország és Jugoszlávia határfolyója. Teljes hossza 454 km, ebből a magyar—jugoszláv határszakasz 48 km. Esése teljes hosszán mintegy 1600 m. Jellemzője a nagy esés, aránylag kis vízjáték, gyors áradás és az áradáshoz viszonyítva lassú apadás. Vízgyűjtőterülete a torkolatnál 14 150 km

2. Közepes vízhozama Letenyénél 280 m

3/s, legnagyobb árvízhozama 1650 m

3/s. Vízállás görbéje kiegyenlített, általában május—július és október—november közötti csúcsokkal. 1. A folyó szabályozásának történelmi áttekintése A Murán végzett szabályozási munkákról az első szórványos feljegyzések a XVIII. század második feléből származnak. Ezek azonban csak a szabályozási munkák tényére szorítkoznak, műszaki adatok nélkül. E beavatkozásokat általában a Mura menti uradalmak végezték, helyi jelleggel. Tudomásunk van arról, hogy Török Ferenc — később Somogy megye mérnöke — 1810 körül az alsólendvai Esterházy uradalom mérnökeként szabályozási munkákat végzett a Murán (Puskás 1954). A Murára vonatkozó legrégibb részletes feljegyzések „Zala vármegye vízi leírása 1832" című munkában találhatók (Országos Levéltár OL S81). A leírás felsorolja a megye területét érintő vízfolyásokat, így a Murát is, melyről figyelemre méltó, érdekes részleteket tartalmaz. A következőkben ezekből néhányat idézünk. „A Folyása ezen Víznek T. N. Vass Vgye szélétől. . . igen változó, a partyainak alacsonysága, mely apró követs és omló, porhanyó földbül lassanként nevelkedik, okozza azt, hogy minden áradások után csaknem más fileumot nevel. A víznek felette való nagy sebességen, mely áradásokkor 13 Láb

2 sebességgel is siet, ezen, kiváltképpen ha T. N. Vass Vmegye szélén még nagyobbítlatna, segíteni lehetne." A leírás hidrográfiai adatokat is közöl. Eszerint a folyó hossza a torkolattól a letenyei révig 11 300 öl

3, vagyis kereken 21,4 km. A "folyó 1832-ben ezen a szakaszon több mint 10,0 km-rel rövidebb volt, mint ma. Érdekesek a folyóra vonatkozó egyéb adatok is: „Közönséges szélessége már 60 ölyeket, Tekervényekben pedig 34 — 40 ölyig alacsony állapotyában. Mélysége ezen Folyónak, mindőn össze szorítva vagyon, 1 Szerdahelyi Zoltán oki. mérnök, a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Szombathely) ny. osztályvezetője. 2 1 láb~0,32 m. » 1 öl=6 láb~l,90 m.