Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Vízügyi Közlemények, LXIV. évfolyam 1982. 4. füzet RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK ROVATVEZETŐ: DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN A HATÉKONYSÁGI MUTATÓ SZÁMÍTÁSA AZ ELŐREJELZÉSBEN A magyarországi hidrológiai előrejelzések fejlesztését szorgalmazó célprogram nagy lendületet adott az előrejelzésekkel kapcsolatos kutatásoknak. Az előrejelzési célprogram fő feladatairól, célkitűzéseiről, elért eredményeiről Bartha-Szöllősi-Nagy (1982) beszámolt. Az előrejelzési feladatok iránti érdeklődés növekedésével együtt növekedett az előrejelzési jóság mérésének igénye. Az előrejelzés jóságának régóta és általánosan használt mérőszáma a korrelációs tényező (korrelációs mutató): ahol a] - az előrejelzési hiba (tényleges és előrejelzett különbsége) szórásnégyzete; a\ - az előrejelzendő folyamat szórásnégyzete. Ez a mutató az előrejelzési hiba szórását a folyamat szórásához hasonlítja. Sok esetben jó eredményt adhat, miközben a gyakorlati felhasználás szempontjából mégis igen rossz az előrejelzés. Ezért célszerű az előrejelzési hiba szórásnégyzetét nem a folyamat szórásnégyzetéhez mérni, hanem az időelőny alatti változás szórásnégyzetéhez. Ezt a mutatót nevezzük hatékonysági mutatónak : ahol a\ - az időelőny alatti változás szórásnégyzete. Az időelőny alatti változás szórásnégyzete az előrejelzés kiadásának időpontjában észlelt vízállás (vízhozam stb.) és az előrejelzési időpontban észlelt vízállás (vízhozam stb.) különbségeként számítható. Tehát a hatékonysági mutató az előrejelzési hiba szórásnégyzetét ahhoz a képzeletbeli előrejelzésnél kapott hiba szórásnégyzetéhez hasonlítja, amely előrejelzés az előrejelzés kiadásának időpontjában észlelt értéket tekinti előrejelzett értéknek. Nyilvánvaló, hogyha a mai napi értéket tekintjük a holnapi előrejelzett értékként, akkor ez is már egy előrejelzés, amit nulladrendű közelítésnek foghatunk fel. A hatékonysági mutató éppen azt fejezi ki, hogy az előrejelzésünk mennyivel hatékonyabb (jobb), mint ez a nulladrendű közelítés. A hatékonysági mutató értéke a korrelációs mutatóhoz hasonlóan szintén nulla és egy között van, feltételezve, hogy a nulladrendű közelítésnél (a mai vízállás egyenlő a holnapival) nem rosszabb előrejelzést készítünk, ami nem valószínű. A hatékonysági mutató kiszámítható a múlt időszakokra végzett előrejelzésekből, az előrejelzett és mért értékek összehasonlításával. Ahogy az általában használt regressziós DR. KONTUR ISTVÁN 1 (1) (2) 1 Dr. Kontur István oki. mérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének (Budapest) adjunktusa.
