Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

1. füzet - Déri József: A HOSSZÚTÁVÚ VÍZSZINTSZABÁLYOZÁSI FOLYAMAT OPTIMALIZÁLÁSA

A hosszútávú vízszintszabályozási folyamat optimalizálása 63 kvadratikus súlyozás esetében Кц = (Н

1-Н])\ ha (17) К

г

] = {Н]-Н^, ha Щ^Н]. (18) exponenciális súlyozás esetében (H

s-Hl) t Kii = exp ———J , ha • (19) {

Hj-H

j\ ThT) Kii = exp —í- , ha Hi^H], (20) Célszerű megjegyezni, hogy Ki és K

z változókat szélső esetben egységnek is tekinthetjük, ami a súlyozásról való lemondást jelenti. Érdek fűződhet ahhoz is, hogy a szabályozás során jelentkező eltéréseket gazdasági hatásaikkal súlyozzuk. Ebben az esetben azonban általában több nehézséggel kell számolnunk. Közülük kettőt érdemes kiemelni: — a szabályozási eltérések és az előidéző tényezők egy része gazdasági szempontból csekély megbízhatósággal, vagy egyáltalán nem számszerűsíthető; — a szabályozási eltérések által kiváltott kedvezőtlen gazdasági hatások mérésére alkalmazható módszertan jelenleg még nem tekinthető kellőképpen kiforrottnak. Ezek figyelembevételével a jelen tanulmányban bemutatott vízszintszabályozás-optimalizálási modell ellenőrzését szolgáló példa kidolgozásakor műszakihidrológiai értelemben vett súlyozást alkalmaztunk, ami azonban nem jelenti azt, hogy gazdaságilag értelmezett és számszerűsített súlyozótényezők figyelembevételére nem ad lehetőséget a kifejlesztett optimalizálási eljárás. A szabályozott létesítményre vonatkozó korlátozó tényezők és határfeltételek mellett meg kell fogalmazni a vízszintszabályozási célt szolgáló víztározókra vonatkozó működési feltételeket és korlátokat is: Az 1. szabályozó víztározó W}- = 0, ha r

1- vagy (21) , ha H

] > H\ vagy , ha W}- = VJ—VSbj^O, ha /=/71-T

1- és (22) Vf< Wfpt, 0, ha / = 771 • T

1' és , ha és , ha Н^Нщ vagy , ha Н.^щ és , ha Vj • S: Wßp

t . A (21) és (22) az 1. beavatkozó szabályozási létesítmény feltételes működését határozza meg a lehetséges saját vízeresztés, továbbá a 2. szabályozó létesítmény állapota, valamint a szabályozott létesítményben kialakult szabályozási szint függvényében. Látható, hogy a beavatkozó szervek működése egymással összefügg, ami a szabályozási rendszerben belső együttműködést is eredményez. Ezek a