Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
1. füzet - Déri József: A HOSSZÚTÁVÚ VÍZSZINTSZABÁLYOZÁSI FOLYAMAT OPTIMALIZÁLÁSA
60 Déri József A (4) és az (5) feltételek azt jelentik, hogy a szabályozási folyamat kezdő és záró időpontjában a vízszint egy-egy rögzített értéket vesz fel. A fentieken túlmenően előírásokat kell tennünk a szabályozási folyamat szélsőértékeire vonatkozóan is. tf maxj+ 1 = rnin[(tf ma x-tf t|+ 1), (tf^ + Cj + Lj-Woj-Pj)], (6) tf mi n , = max [// mi n, (tf minj+ 1 - C,-Ц + W o j + P,)]. (7) A (6) és a (7) kifejezések a szabályozott létesítményekben kialakuló vízszintekre vonatkozó korlátozásokat tartalmazzák. A (7) jelű korlátozás előírja a megengedhető minimális vízszintet; segítségével kiszűrhetők azok a szabályozási vízszintek, amelyekről a rákövetkező minimális vízszintet még vízeresztés nélkül sem lehet elérni. Hmln - Hmin Hmax j ~ Нтах ~ Ht\ • ( 8) A (8) korlátozás azt jelenti, hogy a szabályozott létesítményben megengedhető maximális vízszint egyetlen vizsgálati időszakban sem lehet nagyobb, mint a biztonsági tározótérrel csökkentett teljes tározótér. A (4)—(8) vízszintszabályozási korlátozások mellett előírásokat kell tenni a szabályozott létesítményből történő vízeresztésekre, vagyis a belső beavatkozások által elérhető szabályozásokra is: Wmin j = max [(//j + Cj + L — H ma x j), W 0 j], (9) W^^tfj+Wj-tf^, (10) W mm j^W-W max j. (11) A hosszútávú (sok éves) vízszintszabályozási időszakra vonatkozó, periodikusan változó előírt szabályozási vízszint (alapjel) az alábbiak szerint fogalmazható meg: Hoj + H oj+ b. (12) Ha a szabályozás során jelentkező megengedhető eltérések sávja nagyobb mint zéró, akkor periodikusan változó alapjel esetén a sáv alsó és felső peremére is érvényesíthetjük a periodicitást: Щ=Щ+Ъ, (13) Н\=Н\ + Ь. (14) Az előírt szabályozási vízszinthez viszonyított eltérések előjel és nagyság függvényében történő szabályozásához lineáris és nemlineáris hatásfüggvényeket alkalmazhatunk. Ezek a függvények segítséget nyújtanak a hatékony szabályozási beavatkozások megtervezéséhez. Példaként szerepeljen három súlyozó függvénypár (hatásfüggvénypár): — lineáris súlyozás esetében Кц = Нх-Н\, ha Hí>H\. (15) K 2 i = Ht-Hi, ha Hi^Hf. (16)
