Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
4. füzet - Dóka Klára: A VÍZÜGYI SZAKIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE
A vízügyi szakigazgatás fejlődése 525 2. ábra. A Sárköz szabályozásának egyik dokumentuma рис. 2. Один из документов регулировани я болоты Шаркёз Fig. 2. Une des documentations de /' aménagement du bassin Sárköz biztosítását szolgálta a vízjelző szolgálat megszervezése is. A hajózható folyók mellé a hivatali apparátustól függetlenül folyamfelügyelőket helyeztek, akik egyéb feladataik ellátása mellett, a vízállásokat figyelemmel kísérték, és közvetlenül az Országos Építési Igazgatóságnak küldtek jelentést (OL S 81. [Vízrajzi Intézet] 34. tétel, 4095/1851). A társulatok felett az ellenőrzést a politikai hatóság gyakorolta. 1852-ben, az egyleti törvény kiadása után e szervezeteket is összeírták, de igen csekély eredményre jutottak. A tiszai társulatok külön szervezethez tartoztak, az ország egyéb területein működők pedig kis mértékben folytatták tevékenységüket. Az ellenőrzés is főként politikai célú volt, a műszaki felügyeletre ilyen körülmények között - nem is volt igény (OL D 261., Sárköz szabályozására vonatkozó iratok, 6127, 16224/1852). 1853-ban a belügyminisztérium a magyarországi helytartóságot 5 részre osztotta, és a kerületi kormányzatok helyén helytartósági osztályokat hozott létre. Az új szervezéssel együtt járt az Országos Építési Igazgatóság dekoncentrációja is. Az építési igazgató a segédszemélyzettel együtt a katonai és polgári kormány kötelékébe került, mint annak építészeti osztálya (Bausection). A korábbi kerületi építési hivatalok helyén építész-igazgatósági osztályokat (Bausections Abteilung) hoztak létre, Budán pedig az új központi szervezet és a helyi építészigazgatósági osztály különvált egymástól. Az építési hivatalok országos és helyi szinten a politikai hatóság felügyelete alatt álltak. Az osztrák minisztérium közvetlenül nem szólt bele működésükbe, sem műszaki.
