Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
3. füzet - Botond György, Dobolyi Elemér, Gelencsér Péter, Györké Olivér, Jolánkai Géza, Szabó Sándor és Tóth László: A BALATON VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁSA
A Balaton vízkészlet-szabályozása 379 szennyezőanyag egy része a vízfolyásban lebomlik, kiülepedik, beépül a vízinövényekbe stb. A beavatkozások leggazdaságosabb, leghatékonyabb megtervezéséhez viszont mindezt célszerű volna kvantitatív módon is ismerni. 2.21. A szennyvízhői eredő növényi tápanyagterhelés. A Balatont érő növényi tápanyagterhelés meghatározásánál egyik legfontosabb kérdés volt, hogy a Balaton-parti szennyvíztisztító telepektől milyen mennyiségű növényi tápanyag kerül közvetlenül vagy a déli parti nádas-, ill. halastavakon keresztül közvetve a tóba és annak mennyiségét milyen módon lehet csökkenteni. A vizsgálatok egyidejűleg kiterjedtek a telepek szerves szennyezőanyag, ill. lebegőanyag eltávolítási hatásfokának megállapítására is (Csanádi Deák 1976). A VITUKI az 1980—8l-es vizsgálatai során az alábbi szennyvíztisztító telepeken végzett méréseket: Balatonakarattya, Balatonalmádi, Balatonfüred, Tihany, Révfülöp, Balatonmária, Balatonberény, Boglárlelle, Balatonszemes. Több telep vizsgálatára az adott időszakban nem volt lehetőség, de a terhelési diagramot teljessé akarták tenni, ezért felhasználták a korábbi vizsgálati eredményeket is (Dobolyi 1976) ott, ahol az utolsó vizsgálatok óta nem történt lényeges változás sem a szennyvíz mennyiségében, sem minőségében (pl. Zánka és Hévíz). A vizsgálatok a befolyó és elfolyó szennyvizeknél a következő paraméterekre terjedtek ki: lebegőanyag, KOI ere c| e tj, KO[ S7Űr t, ammónia, nitrit- és nitrát-nitrogén (egyes esetekben öszszes szerves nitrogén), összes-foszfor, oldott-foszfor és reaktív foszfát. A mintavételezés telepenként átlagban 1 1 héten keresztül automata szennyvízmintavevővel történt, a minták helyszíni feldolgozásával. A VIZITERV felmérésével (1980) összhangban megállapították, hogy a meglévő 46940 m 3/d szennyvíztisztító kapacitást nyáron 51 325 m 3/d szennyvíz terheli, ami átlagban 10%-os túlterhelést jelent. Egyedi értékelést végezve a 18 szennyvíztelep közül 8-nál jelentkezik nyári túlterhelés 39—31%-os mértékkel (VII. táblázat). A Balatont érő tápanyag, illetve szennyezőanyag-terhelést a VIII. táblázatban foglalták össze. A siófoki szennyvíz kikerül a Balaton vízgyűjtőjéről, ezért az adatok között Siófok értelemszerűen nem szerepel. Valamennyi szennyvíztisztító telepnél két értéket, télit és nyárit állapítottak meg. Sokéves tapasztalat alapján kialakult általános gyakorlat szerint a nyári terhelést 150 nappal, míg a télit 215 nappal kell figyelembe venni akár a napi átlagos terhelés, akár az éves összegzett terhelés megállapításához. Valamennyi VIII. táblázat A Balatont érő összegzett terhelések Terhelés Nyár Tél KOI átl. 6072,71 2657,37 KOI min. 3 165,88 1314,07 KOI max. 10 708,13 2800,5 BOI 5 átl. 1 523,98 646,765 Összes P 296,97 120,382 Összes N 2088,4 908,636 Lebegő 1031,068 410,66
