Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Laczay István: A FOLYÓSZABÁLYOZÁS TERVEZÉSÉNEK MORFOLÓGIAI ALAPJAI

246 Laczay István jesség kedvéért ezeken a szakaszokon — jó műszaki érzékkel — grafikus kapcsolatokat határoztunk meg. A szélesség—mélység viszonyok vizsgálatához teljesen hasonló módon végeztük el a Tiszán a kanyarulati sugár és a maximális mélységek összetartozó értékeinek feldolgozását is. Ezzel összekapcsoltuk a szabályozás két morfológiai tényezőjét, a vonalat és a keresztmetszetet. Természetesen itt már csak a tetőponti, vagy legalábbis tetőpont körüli szelvényekkel foglalkoztunk. A görbületi sugarat abban a szelvényben határoztuk meg, illetve közelítettük, amelyből a mélységadat származott. A számítás végeredményét, a részletek bemutatása nélkül а /V. táblázat és a 6. ábra középső oszlopa mutatja. Itt is volt néhány szakasz, ahol a kapcsolatok matematikai bizonytalansága miatt a pontokat csak grafikusan egyenlítettük ki. IV. táblázat A vízmélység—kanyarulat! sugár összefüggések (h = c.RP) paraméterei a Tiszán Szakapz db с p T Maros—Körös 19 46,9 -0,16 0,80 Körös—Martfű 21 46,2 -0,18 0,65 Martfű—Tiszapüspöki 10 50,7 -0,21 0,89 Tiszapüspöki—Kisköre 15 60,6 -0,24 0,87 Kisköre—Tisza valk 17 80,0 -0,28 0,84 Tiszavalk—Sajó 30 — — — Sajó—Tiszalök 19 — — — Tiszalök—Bodrog 14 82,7 -0,30 0,96 Bodrog—Tiszacsermely 17 289 -0,48 0,79 Tiszacsermely—Záhony 27 120 -0,36 0,84 Záhony—Szamos 25 75,5 -0,30 0,81 Szamos—Borzsa 18 53,2 -0,31 0,76 Borzsa—Tiszabecs 14 54,9 -0,35 0,61 Végül a két görbe alapján, a h mélység szerint összetartozó R és В értékek egyszerű hányadosaként állítottuk elő az R/B görbéket, amelyeket a 6. ábra jobb oldala tartalmaz. Az R/B = 8 és R/B= 13,5 értékeknél húzott eredményvonalak közrefogják azt a tartományt, amelyen belül a legújabb kismintakísérleti eredmények szerint (Kornisné 1979, 1981) a kanyarok bizonyos körülmények között állékonynak tekinthetők, ha egyidejűleg fennáll az a (középponti szög) =45—55° feltétel. R/B<8 esetén megindul а part- és medererózió, Í?/B>13,5-nél megjelenik a lapos, széles medreket jellemző imbolygó sodorvonal. A Tiszán a 6. ábra összefüggései, minden más folyón pedig a saját adatukból származó hasonló kapcsolatok alkalmasak arra, hogy az egyedi kanyarok tervezésének alapjai legyenek. Nem szorul bizonyításra, hogy ha a három jellemző közül valamelyik ismert, akkor kijelölhető az a tartomány is, amelyen belül a kanyarulati sugarat, vagy a mederszélességet célszerűen változtathatjuk, megtervezhetjük. Ha a sugár, vagy a szélesség közül bármelyiket megkötöttük, adódik a másik főméret és közelítőleg a hozzátartozó maximális mélység is.