Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Laczay István: A FOLYÓSZABÁLYOZÁS TERVEZÉSÉNEK MORFOLÓGIAI ALAPJAI

Vízügyi Közlemények, LXIV. évfolyam 1982. 2. füzet A FOLYÓSZABÁLYOZÁS TEBVEZÉSÉNEK MOBFOLÓGIAI ALAPJAI DR. LACZAY ISTVÁN

1 A folyószabályozási tervezésen azt a mérnöki tevékenységet értjük, amely végeredményül a folyó szabályozása érdekében szükséges műszaki létesítmények (folyószabályozási művek) elrendezését, méretét, anyagát, építési sorrendjét stb. szolgáltatja. A megépült művek feladata, hogy a folyó medrét, vagy annak hoszszabb-rövidebb szakaszát az előre meghatározott gazdasági-társadalmi igényeknek megfelelő állapotban rögzítsék, illetve elősegítsék, hogy a folyó saját energiája valamilyen megkívánt, tervezett állapotot alakítson ki, vagy legalábbis annak irányába hasson. A fenti meghatározás ilyen formában nem tartalmazza az úgynevezett nagyvízi szabályozást (árvízvédelmi művek építését), de magában foglalja a középvízi szabályozáson, illetve annak tervezésén kívül a medren belül hajózási érdekből végzett kisvízszabál.yozást is. A meder méreteit, változásait befolyásoló tényezők közül a hidrológiai-hidraulikai változók csoportjának van a legnagyobb szerepe, míg magukat a változásokat — mintegy függő változóként — a morfológiai paraméterek jellemzik. A tervezés feladata mindezen jellemzők tér- és időbeni változásainak, valamint kapcsolatainak feltárása, értékelése, majd a hasznosítók igényeit kielégítő módon, a dinamikus egyensúlyi állapothoz — közismert szóhasználattal ,,a folyó természetéhez" — legjobban illeszkedő, optimális szabályozási változat kidolgozása. A hidrológiai-hidraulikai kutatás fejlődése az utóbbi időben jelentősen módosította a folyószabályozási tervezés előkészítését, módszereit is. A különböző hidrológiai adatsorok hossza ma már lehetővé teszi a matematikai statisztika szabatos módszereinek alkalmazását. Növekedett a számítások megbízhatósága és egyre inkább átmegy a gyakorlatba annak számszerű jellemzése is. Az idősorelemzés, a periódusvizsgálat ma már a kutatás szféráján túl is alkalmazott módszer. A hidrológiai paraméterek jól definiált és valószínűségekkel jellemzett alapjai a tervezési folyamatnak. Nem teljesen azonos a kép a folyókkal, folyószabályozással kapcsolatos adatgyűjtés és kutatás mások oldalán, a morfológiai viszonyok terén. Az itt tapasztalható viszonylagos elmaradásnak számos oka van. A problémakör — főként a kanyargás vonatkozásában — határterületnek minősül. A morfológiai adatok gyűjtése sokkal bonyolultabb és költségesebb, mint a hidrológiai adatoké, éppen ezért lényegesen kevesebb a szabatosan feldolgozható adat is. A morfológiai paraméterek két fő csoportját a kanyargás és a középvizi meder jellemzői alkotják. Előbbiek a szabályozandó folyó tervezett vonalazását, utób1 Dr. Laczai] István oki. építőmérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízrajzi Intézetének tudományos főmunkatársa.