Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

1. füzet - Bartha Péter és Szöllősi-Nagy András: A VÍZRAJZI ELŐREJELZÉS FEJLESZTÉSI PROGRAMJA ÉS EDDIGI EREDMÉNYEI

A vízrajzi előrejelzés fejlesztése 13 A harmadik ütem (1984 — 1985) a (folyami) vízminőség előrejelzési modelljeinek kimunkálását és az addig kidolgozott modulok most már valóban egységes rendszerbe való illesztését és azok operatív alkalmazását tűzi ki célul, egyrészt a központi (Országos Vízjelző Szolgálat — OVSz), másrészt a regionális (VÍZIG) szervezetek napi munkájában. A hatékony operatív hidrológiai előrejelzés azonban nem kizárólag a módszerek korszerűségén múlik, hanem legalább olyan mértékben az adatgyűjtés, adatközlés és adatfeldolgozás korszerűségén is. A vízrajzi előrejelzés fejlesztése tehát nem szorítkozhatott csupán az előrejelzési módszerek fejlesztési kérdéseire. Azonos súllyal jelentkeznek olyan technikai fejlesztések is, amelyek az egész fejlesztés egy-egy láncszemét képezve szoros kapcsolatban vannak az előrejelzés módszertani fejlesztési kérdéseivel. Hatékony előrejelzési rendszer csak úgy működhet, ha az előrejelzéshez alapul szolgáló hidrológiai adatok begyűjtése, továbbítása és feldolgozása gyors, ha az előrejelzések számítógéppel készülnek és korszerű az előrejelzések eljuttatása a felhasználókhoz. Az adatok továbbításánál egységes kódrendszer és olyan hírközlési mód szükséges, amely lehetővé teszi az adatok közvetlen számítógépre vitelét. Ilyen rendszer kifejlesztése végső formájában a VI. ötéves terv során képzelhető el, de a fejlesztést csak fokozatosan lehet végrehajtani és ezért azt már most el kell kezdeni. Az OVSz automatikus adatgyűjtő és feldolgozó rendszerének tervezése folyamatban van. A VIZIG-ek adattovábbítási rendszerét folyamatosan az igények szerint fejleszteni kell. 1.3. A célprogram végrehajtásának feltételei A módszertani feladatok megoldására a VITUKI Vízrajzi Intézetén belül kutatói team alakult. A team tagjai különböző „háttérrel" rendelkeznek (hidrológus, meteorológus, matematikus, software-es, hidrodinamikus). A team az OVSz-szel együttműködve felelős a program teljesítéséért. A program gyakorlati felhasználása érdekében már a kezdeti időben bevonták a munkába a leendő felhasználókat, elsősorban a VIZIG-eket. Ez a közös munkát eredményező kapcsolat, igen hasznosnak bizonyult, lévén állandó visszacsatolás a kutatók és felhasználók között. így vált lehetővé a célkitűzések regionális pontosítása a helyi jelleg, adatok, adottságok figyelembevételével. Nem utolsósorban: a leendő felhasználók is felelősek a program megvalósításáért — hiszen abban aktívan részt vesznek. Kedvező volt az a tény is, hogy a vízügyi igazgatóságok hidrológusai között számosan akadtak olyanok, akik szívesen vállalkoztak előrejelzési módszerek kidolgozására, sőt a módszertani fejlesztés alapozó kutatásaiban is közreműködtek. Az előrejelzés fejlesztési programjának indításakor jelentős változás ment végbe a hidrológiai adatgyűjtés szervezetében. Ekkor indult meg a vízrajzi feladatok nagymérvű decentralizálása, amely a vízügyi igazgatóságok hidrológiai tevékenységgel kapcsolatos szemléletét kezdte átformálni. Az előrejelzés technikai eszközeinek fejlesztése is folytatódott, bár az országos távjelző hálózat fejlesztése megszakadt. Ugyanakkor már elkezdődött a három ágazati szerv (KPM, OMFB, OVH) által finanszírozott meteorológiai radarhálózat kiépítése. A három MRL—5 típusú meteorológiai radarhálózat első állomása Budapesten felépült, a másik két állomás beruházása megkezdődött.