Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

1. füzet - Bartha Péter és Szöllősi-Nagy András: A VÍZRAJZI ELŐREJELZÉS FEJLESZTÉSI PROGRAMJA ÉS EDDIGI EREDMÉNYEI

14 Bartha P. és Szöllősi-Nagy A. 2. A vízrajzi előrejelzés fejlesztése első ütemének eredményei A kutatási-fejlesztési tevékenység első üteme a már meglevő eljárások numerizálásával, illetve numerikus előrejelzések kidolgozásával és alkalmazásával foglalkozott. Itt elsősorban a regressziószámítás került alkalmazásra, mint olyan eszköz, amely már elméletileg lezártnak és jól kipróbáltnak tekinthető, így a közvetlen operatív hasznosításához szükséges idő minimális. Ezenközben alapozó kutatások végzése is folyt azzal a céllal, hogy a célprogram második ütemében a vízjárás fizikai és statisztikus törvényszerűségeit leíró, megmagyarázó és előrejelző modellek kiváltsák a regressziószámításon alapuló eljárásokat, megteremtve ezzel a lehetőséget a tervezett egységes vízrajzi előrejelzési rendszer operatív használatáshoz. A vízrajzi előrejelzés fejlesztése során biztosítani kellett a különböző kutatóhelyeken különböző folyókra, különböző módszerekkel készülő előrejelzéseket összehasonlíthatóságát az optimális megoldások kiválasztásához. Ennek érdekében a Vízrajzi Intézetben egységes mérőszámrendszert dolgoztak ki a módszerek pontosságának értékeléséhez (2). A megindított kutatás-fejlesztés az első ütem során lényegében az alábbi fő területekre terjedt ki: — Csapadék-előrejelzés — Numerikus árvízi előrejelző modellek; — Numerikus folyamatos előrejelző modellek; — Jégelőrejelzés; — Hosszútávú tájékoztató jellegű előrejelzések; — Az előrejelzéshez kapcsolódó alapkutatások. 2.1. Csapadék-előrejelzés Az 1970-es évek elején a VITUKI az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSz) közreműködésével jelentős erőfeszítéseket tett, hogy a vízügyi szervek meteorológiai információigényét (elsősorban a meteorológiai előrejelzések iránti igényt) kielégítse. Ennek során a VITUKI havi, kéthetes, három-négy napos és napi előrejelzéseket kapott az OMSz Központi Előrejelző Intézettől. Árvízveszélyes helyzetekben lehetőség van külön meteorológiai célelőrejelzések biztosítására. Ezek az előrejelzések azonban túlnyomórészt csak kvalitatív jellemzőit adják az időjárásnak. A hidrológiai előrejelzések megalapozásához, időelőnyének növeléséhez szükséges a kiváltó meteorológiai folyamatok, elsősorban a csapadéktevékenység kvantitatív előrejelzése. Az OMSz az 1976—78-as időszakban főként az operatív előrejelzésekhez alkalmazható numerikus csapadék-előrejelző modellek kidolgozásával foglalkozott. Kidolgozták a mennyiségi csapadék-előrejelzés módszerét a Duna, Tisza és a nagyobb mellékfolyók vízgyűjtőterületeire. A mennyiségi csapadék-előrejelzések készítésére az OMSz Központi Előrejelzési Intézetében külön osztályt hoztak létre, amely az operatív feladatok ellátása mellett a csapadék-előrejelzés fejlesztési és módszertani kérdéseivel is foglalkozik. Az OMSz intézeteinél folyó meteorológiai kutatások jelentős része zárult az 1979—80-as időszakban. A (4) és (7) kutatások elsősorban a lefolyást kiváltó