Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
2. füzet - Szepessy József: Vízépítési földművek talajainak diszperzitás-vizsgálata
236 Szepessy József fajult a kezdeti szivárgás olyan rohamosan járattá, majd szakadássá. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az adott talajból adott szelvényre épült gátban bármilyen átszivárgás törvényszerűen szakadáshoz vezet. Ezt igazolja a rövid szakaszon, rövid idő alatt, egymástól függetlenül bekövetkezeti három szakadás. Javaslatok 4.1. Űj árvízvédelmi gát építésekor, gát erősítésekor, vagy egy-egy fővonal felülvizsgálatakor, ha a kötött talaj diszperzív jellegének gyanú ja felmerül, akkor tűszúrás vizsgálattal kell a talajt ellenőrizni. Különös figyelmet kell szentelni a Na-sót tartalmazó (szikes), vagy a csapadékvíz hatására feltűnően erodáló talajoknak. A VITUKI rendelkezésre bocsátja az egyszerűen elkészíthető vizsgálóberendezés terveit, vállalja a kezelők betanítását, korlátozott mennyiségben elvégzi a talaj minősítését is. Diszperz agyag beépítését árvízvédelmi töltésbe kerülni kell. 4.2. Ha a gátat mégis diszperzív talajból kell megépíteni, akkor lehetőleg összetett szelvényű gátat kell kialakítani. Bizonyosra vehető, hogy a Berettyón — az összes egyéb hiba fennállása mellett is — egy jól kiképzett talpszivárgó építésével a szakadás megelőzhető lett volna. A gazdaságosan építhető összetett szelvényeket erre a célra még ezután kell kidolgozni. Egy biztos, bármilyen nagy keresztmetszet esetén sem megnyugtató az egynemű, diszperzív agyagból épített gát. 4.3. A diszperzív agyagot megtámasztó szűrőréteg méretezésére alkalmas eljárást egyelőre nem ismerünk. A szűrőrendszert mai tudásunk szerint laboratóriumi kismintán kell kikísérletezni. A szűrési modellkísérlet könnyen elvégezhető. IRODALOM Aitchinson, G. I).— Wood, С. С.: A talaj tömörségének, vízáteresztő képességének és építés utáni diszpergálásának kapcsolata az alacsony gátakon fellépő járatos erózió valószínűségével. Sixth Internat. Conf. on Soil Mech. and Foundantion Eng., Montreal, 1965. Voi. 11, p. 442. Arulanandan, K. — Loganathan , P. —Krone , B. II.: A pórusvíz erodáló hatása. Proc. ASCE. GT. 1, 1975. Arulanandun, K. : Válasz. . . Sherard hozzászólására. Proc. ASCE. GT. 12, 1975. Arialhurai, ft.— Arulanandan, K. : Kohéziós talajok erózió sebessége. Proc. ASCE. HY. 2, 1978. Bell, G. t.. : Járatos erózió az észak-dakotai „rosszföldek"-en (badlands) Sixth Annual Eng. Geology and Soil Eng. Symposium, University of Idaho, College of Eng. Boise, Idaho. 1968. Caroll, P. H. : Járatos erózió délkelet-Arizónában. Regional Bulletin 11(1, Soil Series 13, SCS, Albugvnergyne, New Mexico, 1949. Casagrande, A.: Megjegyzések földgátak tervezéséről. Journ. Boston Soc. Civil Eng. Vol. 37, 1950. Csecskedtj G.— Szepessy J.: Kőhányás völgyzárógát építése Taskent mellett. Űtijelent.és a B.48/0 KGST tanulmányútról. 1967. Kézirat. McDaniel, T.—Decker, В.: Diszperziós problémák a Los Esteros gátnál. Proc. ASCE. GT. 9. 1979. Galli L.: Kötött talajok minősítése, Hidrológiai Közlöny 1970/12. Gilg, В.: Repedés-károk völgyzáró gátakon. Wasser u. Boden, 1978/11. Di Gleria—Klimes-Szinik—Dvoracsek: Talajfizika és talajkolíotdika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957. Guillot, B. : Agyagok geotechnikai sajátosságainak értelmezése kolloid elmélettel. Revue Generale des Routes et des Aerodromes 1973/7. No. 378. KGST Villamosenergia Állandó Bizottság ajánlása: Helyi anyagokból épített gátak és töltések szivárgási vizsgálata. Moszkva, 1974. Hjeldnes, E.—Lavania, В.: Földgátak anyagainak repedése, szivárgása és eróziója. Proc. ASCE. GT. 2. 1980. Kézdi A. : Talajmechanika I—II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1972. Kézdi A.: Talajmechanika, Példák és esettanulmányok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976. Lambe: Tömörített agyagszerkezet. Transactions of the Soc. Civ. Engineers, Vol. 125. I. 1960. Lefter, L.— Stematu, D.— Ilie, L.: Agyagmagok repedezése kőgátaknál. Hidrotechnika, Bukarest, 1979/5. Masch, F. D. — Espey, W. II. — Moore, IV. L. : Kohézióképes üledékek nyírási ellenállásának mérése. Proc. of the Federal Inter-Agency Sedimentation Conference 1963. Agricultural Research Service, Pull. No. 970, Washington DC 1963.
