Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

452 Fiedler Oszkár komponensek energiacsúcsai lehetőleg elég távol essenek egymástól. Erre a célra a e 5Zn, 5 4Mn, 5 8Co, 9 5Zr, 18 1Hf, 19 2Ir izotópok bizonyultak legalkalmasabbnak. Ezek­nek az izotópoknak a felezési idejük is elég rövid, így ha a kísérlet végén a folyó­ból történő kiemelésük valamilyen okból nem sikerült, a természetes lebomlás folyamán pár hónap alatt veszélytelenné válnak. Meg kellett határozni az izotópok szükséges aktivitásának mértékét. A meder­fenék és az észlelőfejek minimális távolsága áramlástani kísérletekkel megállapí­tott (0,25 m) érték volt. Az alkalmazott detektorok érzékenységének figyelembe­vételével elvégzett számítások alapján egy-egy kavicsszembe zárt izotóp energiája 2,5—3,0 mCi közötti értékre adódott. Ilyen energiájú izotópok alkalmazását az illetékes hatóságok engedélyezték. 2. A műszer A márkázott kavicsok nyomonkövetésére a VITUKI Műszerfejlesztést osztá­lya 1964-ben egy nukleáris érzékelő és kiértékelő műszert készített. A műszerhez öt érzékelőfej csatlakozott és ezek jeleit akár egyenként, akár összesen értékelni lehetett. Az akkori technikának megfelelően a műszer hagyományos elektroncsö­ves megoldású volt. Üzeméhez nagy teljesítményű áramforrást kellett biztosítani, ami a mérést nehézkessé tette. Ezért készítették el 1966-ban a műszer — minimális áram­igényű — tranzisztoros változatát. Az új, szintén öt érzékelővel dolgozó amplitúdóanalizátor teljesen tran­zisztorizált, - 5 és + 30 C° intervallumban üzembiztosan működött. A műszert ellátták kézi választó- és összegező áramkörrel, hogy a tetszés szerint kiválasz­tott detektor vagy detektorok jelei a lineáris impulzuserősítőbe jussanak. A li­neáris erősítő erősítése ötszörös és 0—1 V amplitúdója bemenő jelek erősítésére alkalmas. A keresést az összes csatornák egyszerre történő bekapcsolhatósága segítette elő. A kézi választás a pontos helymeghatározást tette lehetővé, vagyis, hogy a márkázott kavicsok melyik fej alatt helyezkednek el. Az erősítés után következő kettős diszkriminátor referencia szintje egymás­tól függetlenül szabályozható 100 mV és 5 V,.illetve 100 mV és 2 V között. A referencia szintek mutatós műszerről olvashatók le és folyamatosan szabályoz­hatók. A berendezés integrális és differenciális üzemben dolgozhat. Az integ­rális üzemmód a márkázott kavicsszem felkutatását, a differenciális pedig az azonosítást segíti elő. A változtatható csatornaszélesség az azonosításnál je­lent előnyt. Diszkriminálási pontosság ±20 mV. Az antikoincidencia berendezés késleltető kábelmentes, elektronikus meg­oldású. Saját késleltetése kb. 15 nanosecundum, az egyúttal a berendezés fix holtideje is. Az alkalmazott lineáris rate-meter áramkörben az átlagbeütésszám és az időállandó négy fokozatban szabályozható, leolvasása mutatós műszerről történik. A nagyfeszültségű áramkör stabilizált, maximálisan 1400 V-ot szol­gáltat, ami 900 és 1400 V között 6 x 90 V-os lépésben, és az így beállított fe­szültség további 10x8 V-os lépésben szabályozható. A stabilitási tényező jobb mint 10­3, terhelhetősége 6 mA. A berendezés 2 X 12 V tápfeszültséget igényel, amely 2x10 V-ra stabilizált. Maximális áramfelvétel 2 A. A beépített akkumulátorok kapacitása 140 Aó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom