Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

1. füzet - Fehér Ferenc-Nyiri László: A meliorációs beavatkozások hatása szikes területen

82 Fehér F. és Nyiri L. 1. ábra. A talajvíz mélysége, valamint a szikes talaj típusa közötti összefüggés Рис. 1. Связь между глубиной залегания грунтовых вод и типом солончаковой почвы Fig. 1. The depth of the groundwater table in different types of alkali soil Bild 1. Zusammenhang zwischen der Tiefe des Grundwasserspiegels und dem Typ des Sodabodens nedvesség-viszonyok okozta talaj termékenységi korlátok mellett fennáll a szikesedés potenciális lehetősége is. Igen kevés a tudományos és gyakorlati ismeretanyag arra vonatkozóan, hogy a Tiszántúl nagy mennyiségű leiszapolható részt, illetve agyagot tartalmazó, igen kis vízbefogadóés vízáteresztő képességű, tömődött, levegőtlen szikes és mélyben sós réti talajain a talajnedvesség-szabályozás módszerei hogyan és milyen eredménynyel alkalmazhatók ( Fehér 1979). A talaj kedvezőtlen kémiai, fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságait javító, hatékonyságukban és funkciójukban is egymásra épülő melioratív módszerek megfelelő alkalmazástechnológiájára és alkalmazásuk eredményességére vonatkozó ismereteink szintén hiányosak. Az ezeken a talajokon eddig végzett meliorációs tevékenységünk sem mennyiségileg, sem minőségileg nem tartott lépést az agrotechnika színvonalának növeke. désével és ma már nem elégíti ki a mezőgazdasági termeléssel és ezen belül a talaj termékenységének növelésével szemben támasztott igényeket. A kémiai és mechanikai talajjavítás hatékonyságát, talajtermékenység növelésére gyakorolt hatását csak szabályozatlan talajnedvességi körülmények között ismerjük és hiányzik a melioráció alkalmazásával kapcsolatos elemzői, valamint fejlesztési, tudományos és gyakorlati tevékenység. 1. A kutatás célja A tiszántúli szikes és mélyben sós talajok javítására, termékenységük növelésére és megfelelő hasznosítására, továbbá a térségi melioráció megalapozására irányuló kutatómunka egyik igen fontos programja a táblán belüli talajnedvesség-szabályozás lehetőségeinek tanulmányozása, módszereinek továbbfejlesztése, a melioráció hatékonyságának, talajra és növényre gyakorolt hatása összefüggéseinek megállapítása (Kovács 1978). A komplex talajjavítási kutatási program beindítására a DATE Kutató Intézete (Karcag), a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Vízrajzi Intézete, az Országos Vízügyi Hivatal egyeztetett kutatási program alapján meliorációs kísérleti modelltelep létrehozását határozta el. 1977-ben kidolgoztuk a kutatómunka koncepcióját, sor került a tájra jellemző és a telep üzemeltetése szempontjából is kedvező terület kiválasztására és tulaj donbavételére, ezzel egy időben megtörtént a talajtani és hidrológiai feltáró munka, végül elkészült a telep kiviteli terve. 1977-ben Karcagpusztán megkezdődött a kísérleti modelltelep kiépítése és 1977. októbertől annak rendeltetésszerű használata. A kutatás feltételeinek megteremtésében igen jelentős volt a MÉM NAK, valamint a Tiszántúlon működő talajjavító vállalatok közreműködése és támogatása.