Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
1. füzet - Benedek Pál: Lebegőanyaghoz kötődő mikroszennyezők transzportja és eltávolításuk lehetőségei
60 Benedek Pál Viztttsznoioti rendszer Kórvrtlen hotosok \VK.U7B\ ben pénzértékben csak a hatások kisebb része jelenik meg, más része csak naturális mutatókkal számszerűsíthető, sőt egy részük nem is számszerűsíthető (pl. az ember fizikai vagy pszichikai jóléte). A vízellátásnak tehát egyfelől a tényleges költségeket, azaz a víz reális árát át kell hárítania a fogyasztókra, másrészt tudatában kell annak is lennie, hogy ez a költség harmadik fél környezet(víz-)szennyezésének terhét is viseli. Ez utóbbiak azok, amelyek a fokozott tisztítás-hím, vagy épp a víznyerőhely áthelyezésében nyilvánulnak meg (Szabó 1978). Végeredményben a kültség-haszon elemzést a vízszennyezés és szennyvíztisztítás közvetlen összevetésével nem lehet végezni, ugyanis bele kellene vonni nehezen számszerűsíthető faktorokat, melyek elemzésére tanulmányunk nem vállalkozott. Ilyen összevetést csak konkrét esetre lehet kidolgozni. Végül arra a megállapításra jutottunk, hogy a vízellátás „biztonsága" (az energiagazdálkodás példájára) a legkézenfekvőbb megközelítése problémánknak. Ennek figyelembevételével kell a vízminőség-szabályozó hatóságnak (döntési szervnek) előírni adott befogadóra a szennyvíztisztítási követelményeket. Elemzésünkből egyértelműen kitűnik azonban, hogy az egészségre káros mikroszennyezőket — főleg a lebegőanyagbanlevőt — ismert műszaki és gazdasági jellemzőkkel bíró eljárásokkal távol lehet tartani a vízi ökoszisztémától (Benedek et al. 1981, Benedek — Farkas 1981). 18. ábra. A vízszennyezés társadalmi költségeket növelő hatásai Рис. 18. Влияние загрязнения вод на общественные затраты Fig. 18. The impacts of water pollution increasing public expenditures 7. A kutatás elméleti és gyakorlati eredményeinek összefoglalása. A mikroszennyezők vándorlása tanulmányozásának alapján új vízminőségszabályozási koncepciót dolgoztunk ki, mely az emberi egészségre káros vegyi szennyezőket (mikroszennyezőket) állítja a szabályozási tevékenység középpontjába, szemben az eddig alkalmazott oxigénemésztő (lebomló szerves) anyagokra épülő vízminőség-szabályozással. A munka zömét az új koncepció műszaki megoldása képezLe, de igyekeztünk a gazdasági konzekvenciákra, a beruházási és üzemköltségekre és egy hazánkban eléggé új fogalomra, a vízszennyezés és vízellátás társadalmi költségére is rámutatni. A kutatás eredményei között elsőként kell kiemelnünk annak nemzetközi vonatkozásait : 1. Az UNESCO más, főleg ENSZ-szervekkel együtt, így UNDP, WHO, WMO 1978. novemberében a VITUKI-ban rendezte azt a munkaülést, amelynek célja „Lebegőanyag szennyezettség felmérése folyókban és tavakban" volt. Ezen a munkaülésen a YITUKI két rapportőri feladatot látottéi: analitikai és transzport témakörökben (Literáthy 1978, Somlyódy 1978e) és az UNESCO felvetette azt a lehetőséget, hogy a munkaülés eredményeit felhasználják a földközitengeri környezetvédelmi programnál (WERI).