Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
1. füzet - Benedek Pál: Lebegőanyaghoz kötődő mikroszennyezők transzportja és eltávolításuk lehetőségei
Lebegőanyaghoz kötődő -rnikroszennyezők 59 VIII. táblázat A felszíni vízből történő víztisztítási eljárások relatív költségei 1000 in 3/ó mértékadó víztermelés esetén (iszapkezelés nélkül) SorTechnológia Paraméterek Relatív szám Technológia lebegő DOC KOI„. költség 1. Koagulációs szűrés 94—96 20—30 20—30 1 2. derítés, -I- szűrés 96—99 40—60 40—60 1,5 3. 2. + aktívszén ~ 99 60—70 60—70 1,9 4. 2. + ózon 96—99 50—60 50—60 1,8 5. 4. + aktívszén ~ 99 70—80 70—80 2,2* * Gyakorlati tapasztalatok alapján feltételezhető majd a csökkentés (kevesebb ózon és szén is elégséges lesz). IX. táblázat Л szennyvíztisztítási eljárások relatív költségei 1000 m 3/ó mértékadó vízhozamnál (iszap víztelenítés, elhelyezés és járulékos létesítmények költsége nélkiil) Sorszám Eljárás fl% Relatív költség Sorszám Eljárás lebegő BOIt KOIcr p N Coli Relatív költség 1. Mechanikai 00 25 15 15 10 10 1,00 2. 1. + előkicsapás 90 50 85 20 80 1,84 3. 1. + eleveniszap 90 90 80 30 40 90 2,40 4. 3. + szűrés 97 96 85 30 40 95 3,05 5. 3. + utókicsapás 90 98 92 95 45 95 3,36 6. 5. + szűrés 97 98 95 95 45 98 4,01 7. 6. + aktívszén 99 99 98 95 45 99 5,95 8. 7. -I- klór 99 99 98 95 60 100 6,14 ökoszisztéma kívánalmait is. így jutunk el a „költség-haszon elemzés" koncepciójához (Benedek 1976). A költség-haszon elemzés (cost-benefit analysis) döntéselőkészítési eljárás, amelyben egy beruházási terv (vagy bármilyen intézkedés) társadalmi szinten vett költségeit és hasznait igyekszünk megállapítani és számszerűen értékelni abból a célból, hogy a szóbanforgó terv megvalósítására, illetve elutasítására vonatkozó döntést alátámasszuk. Lényeges szempont a társadalmi (népgazdasági) szintű szemlélet, merL így tudjuk azokat a kedvező hatásokat (ezek a hasznok) és kedvezőtlen hatásokat (ezek a költségek) felmérni, melyek a társadalom összességét közvetlenül és közvetve érik a döntés következményeként. A 18. ábra diagrammján jellemeztük a környezetkárosítás társadalmi költségét (social cost), illetve következményeit. Az elemzésben nagy nehézségei okoz a kedvező és kedvezőtlen hatások összemérése. A vízminőségszabályozási döntések eseté-
