Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

4. füzet - Mátrai István: A Duna-Tisza összeköttetés változatai

A Duna—Tisza összeköttetés változatai 555 és magasabb gerinctartály nem jelent lényeges hátrányt, sem energetikai, sem hajózási szempontból. Ha egy átzsilipelésre 2,5 kilométer virtuális víziút hosszabbodást számítunk, akkor is csak 113,5 kilométer a 91 km hosszú csatorna virtuális hossza. A ,,D" változattal szemben szükséges 24 m-es többlet emelőmagasság évi energia többlete 20 millió kWh, ami legfeljebb 0,3 milliárd Ft többletberuházással lenne egyenértékű, szemben a 14,3 — 10,7 = 3,6 milliárd Ft-tal. Egyébként is várhatóan a vízpótlásban fő szerepe elsősorban az „A" változatnak lesz; kérdéses, hogy a valószínűleg később megépülő hajózócsatornának lesz-e szerepe a vízpótlásban, vagy csak kisebb helyi igényeket fog kielégíteni. A vizsgálat nem terjedt ki a víziközlekedés gazdaságossági kérdésének vizsgálatára, ami a helyettesítő szállítási rendszerek vizsgálatánál egy lényegesen bonyolultabb vizsgálatot igényel az illetékes közlekedési tárca keretében, annál is inkább, mivel ez a csatorna a hazai szállítási feladatokon kívül közvetlenül érinti a nemzetközi szállításokat is. A víziközlekedésre jutó beruházási ráfordításon kívül figyelembe kell venni a víziszállítás előnyeinek létrejöttéhez alapvetően szükséges további beruházások, kikötők, úszójárművek, rakodók, kapcsolódó utak stb. költségeit is. Ezek nagyságrendje az OMFB 9—7301 —IX/1976 számú a víziközlekedés távlati fejlesztése című koncepció adatai szerint 3 milliárd Ft-ra tehető (2. ábra). 4.3. Tározás A vizsgálat szerint a hajózható csatornával kapcsolatos víztározás kedvezőtlen a szivárgási és párolgási veszteségek és a nagy költségek miatt. Kisebb tározások megvalósítása célszerűnek látszik az „A" változattal kapcsolatban. Kedvezőbb mutatójú felsőbb, tiszai és Hernád-menti tározók építésére a jövőben várhatóan előbb fog sor kerülni. 4.4. Vtzeró'-hasznosttás A vizsgálat nem terjedt ki a vízerő-hasznosítási lehetőségek részletes vizsgálatára, mivel — amint azt az összehasonlítás eredményei mutatják — a vízerőtermelés kérdése alapvetően nem befolyásolja a vízpótlási változatokban való döntést, hanem azt a megfelelő változatokhoz kapcsolódva kell vizsgálni. Ezért célszerű a további tervezés folyamán a gazdaságos energiatermelési lehetőségek megvizsgálása. Tájékoztató vizsgálatok már eddig is rámutattak arra, hogy a Tiszavölgy felé adódó esések zárt csővezetékkel való hasznosítása nem gazdaságos a hasznosítható esés és a csővezetékhossz kedvezőtlen (1:50 — 1:100) arányából adódó nagy költségek miatt. Megfelelő domborzat esetén kedvező lehet tározóval együttműködő oldalcsatornás rendszer, szabadfelszínű csatornával. Más kapcsolódó hasznosítási előnyök sem befolyásolják alapvetően a változatokban való döntést. így pld. a ,,D" változatnál jelentkező belvízrendezési előnyök sem, amelyek az OMFB vizsgálat (1973) szerint 43 milliós beruházással egyenértékűek. * * * A következtetések eredményeként javasolható az alternatívák és azok eredményeinek megvitatása és megfelelő döntés hozatala a további munkákat illetően. Ezt indokolja az is, hogy az átvezetés nyomvonalán állami, szövetkezeti és magánerőből évente sokmilliós beruházások folynak (pl. Váchartyán térsége, Galga és Zagyva völgye). Tovább folyik a jászsági öntözőrendszer tervezése is.