Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
KÖNYVISMERTETÉS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÁSOK MAGYARORSZÁGON, Jí)79 VITUKI Közlemények 28. (Szekesztőlektor: Szinay Miklós) Budapest, 1980 A VITUKI Közlemények 1980-ban, 1500 példányban közreadott 28. száma 280 oldalon, nagymennyiségű, könnyen hozzáférhető információk értékelt és válogatott gyűjteménye. A könyv címén túlnőve, tartalma szerint lényegesen több szakismeretanyagot sűrít egybe, mint az 1979. év kutatási eredményei, ugyanis a rövidített formában közreadott 117 kutatási és műszaki fejlesztési eredmény összegzi az elmúlt évek és évtizedek jelentősebb részeredményeit is. Az 1979. évi kutatási eredményeket a Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet Nyomdaüzemének jóminőségű és gyors munkája következtében az olvasó már a rákövetkező évben tanulmányozhatja, így a kötet (a sorozat szerkesztője: dr. Stelczer Károly főigazgató-helyettes) a műszaki tudományos ismeretterjesztés hatékony eszköze. Természeti kincseink és a megújuló erőforrásaink közül a két legjelentősebbre: a termőtalajra és a vízkészletekre vonatkozó legújabb tudományos ismeretek számbavétele és évente egy kötetben történő közreadása a VITUKI kezdeményezésére, az OVH és a MÉM megbízásából rendszeressé vált. A VITUKI Közlemények 1978ban megjelent 5. száma foglalta össze első alkalommal egy adott évben elért magyarországi mezőgazdasági vízgazdálkodási kutatási eredményeket. Ez méltó folytatása a korábbi „Időszerű öntözési kutatások" című, két évtizeden keresztül megjelentetett kiadványnak. A 16. kötet 1979-ben 82 kutatási és műszaki fejlesztési téma eredményeit ismertette, szemben a 28. kötet 117 témájával. Az 1977. évi eredmények összesítésében 18 kutatóhely és fejlesztési intézet, az 1979. évi eredmények számbavételében már 42 adatszolgáltató működött közre. Ez már önmagában is jelzi a téma iránti érdeklődés növekedését és a korábbi sokszorosítási példányszámot 600-ról 1500-ra kellett emelni. Az utóbbi években kialakult szerkesztési hagyományoknak megfelelően a kiadvány hat fejezetben csoportosítva mutatja be a "magyarországi mezőgazdasági vízgazdálkodási kutatási eredményeket. Az 1. fejezet a vízrendezéssel, a természetes vízhasznosítással és a meliorációval foglalkozik. A témacsoportban elért eredmények közül kiemelkedik a Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó talajtani tényezők egységes feltárása és térképes ábrázolása, valamint a természetes eredetű vízkészletek ésszerű hasznosításának biomeliorációs eszközei. Területfejlesztés- és tervezés-koordináció szempontjából fontos eszköz Magyarország talajcsövezett területeinek katasztere. A 2. fejezet a vegyszeres termésszabályozás, a tápanyaggazdálkodás és a talajvízháztartás összefüggéseivel foglalkozik. E témakörben különös figyelmet érdemel a talajvízháztartás és a tápanyaggazdálkodás új összefüggéseinek a vizsgálata, különös tekintettel a műtrágyák és peszticidek függőleges vándorlására és átalakulására. A 3. fejezet a hígtrágya, a szennyvíz és a szennyvíziszap elhelyezésével foglalkozik. E témakörben kiemelkedő jelentőségű eredményt értek el a hígtrágyakezelő technológiák továbbfejlesztése és ökonómiai értékelése terén. Környezetvédelmi szempontból jelentős új eredmények születtek a szennyvíziszap elhelyezésével kapcsolatos közegészségügyi követelményrendszer meghatározása és kísérleti ellenőrzése vonatkozásában. A 4. fejezet a fajtanemesítés és a talajvízháztartás összefüggéseivel foglalkozó kutatási eredményeket mutatja be. Az ezt kiegészítő 5. fejezet a vízpótló öntözés terén elért nagyszámú eredményt összegzi. A kiemelkedő jelentőségű kutatások közé sorolható az öntözés talajtani lehetőségeit és feltételeit bemutató térképezés