Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Könyvismertetés 483 módszertana, az ezredfordulóra várható mezőgazdasági vízigények prognózisa, a me­zőgazdasági vízhasználók vízfogyasztását alakító tényezők feltárása, a gazdasági szabályozórendszer változásának hatása az öntözés jövedelmezőségére, a tipizálás körébe vont szivattyútelepek egységesített számítógépes programja, a javító-hiba­elhárító szolgálat kialakítása. A 6. fejezet a víztározással és a halászati vízhasznosítással foglalkozik. Ii téma­körben a kiemelkedő eredmények közé sorolható a vízinövények irtásának biológiai módszere. A korábbiaktól eltérően, a mezőgazdasági vízgazdálkodási kutatásaink évköny­ve most két pótfejezettel bővült. A Magyar Hidrológiai Társaság megbízásából ta­nulmány jelent meg „A száz éves Kultúrmérnöki Intézmény szerepe a mezőgazdasági vízgazdálkodás történetében", Károlyi Zsigmond tollából. A Magyar Agrártudományi Egyesület javaslatára az évkönyv közreadta a „Növényvédelem — Környezetvédelem" konferencián elhangzott vízügyi vonatkozású előadásainak anyagát. A VITUKI Közlemények 28. számában közreadottak meggyőzően bizonyít­ják, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás terén nemzetközi szinten is mérhető eredményeink vannak. A mezőgazdasági vízgazdálkodási kutatások és műszaki fej­lesztés terén „kitermelt" újdonságok gazdasági értéket képviselnek azok kezében, akik hasznosítani képesek. Ismerteti: Déri József KA11TVELIS VILLI, NYIKOLAJ ARCSILOVICS: SZTOCHASZTIKUS 11IDH0LÓGIA „Gidrometeoizdat" Kiadó (Moszkva) kiadása 1981-ben. Orosz nyelvű: Szto­haszticseszkaja gidrologia. 165 oldal, .'14 ábra, 53 irodalmi hivatkozás. Kartvelisvili moszkvai egyetemi tanár sokrétű tudományos-műszaki tevékeny­sége egyaránt ismert a Szovjetunióban és a nemzetközi szakmai körökben. Munkáit Magyarországon is magasra értékelik. Lapunkban legutóbb a „Nyomás alatti cső­vezetékek dinamikája" c. könyvét ismertettük (VK 1979/2.). Most ismét igen érté­kes küldeményt hozott a posta: Kartvelisvili frissen megjelent könyvét, a „Sztochasz­tikus hidrológiát" küldte meg, amelynek az átdolgozott, kibővített kiadását veheti kezébe az olvasó. Az első kiadás óta összegyűlt további tapasztalatok, az újabb tudo­mányos eredmények alapján kiforrottabb formában adja közre a szerző ezt a művet. Kartvelisvili professzor célja, hogy megalkossa az egész lefolyási folyamat való­színűségi elméletét. Ennek eszköze olyan többváltozós eloszlásfüggvény, amely „irá­nyítja" a lefolyást. A könyvben megtalálhatjuk a lefolyást leíró differenciálegyenleteket, a való­színűségi hidrológiai előrejelzések alapelveit is, és megismerkedhetünk a genetikus, valamint a szochasztikus hidrológia koncepcióival. Az első fejezet a lefolyás valószínűségi jellegét vizsgálja. Itt találhatjuk meg az általános matematikai jellemzést és a hidrometeorológiai folyamatok többváltozós valószínűségi eloszlásfüggvényeinek hipotéziseit, valamint a véges differenciál­egyenletek leírását. Ez a fejezet magába foglalja az alapelvet: A lefolyás valószínű­ségi folyamat. Tehát a lefolyással kapcsolatos egyetlen tényt sem magyarázhatunk meg determinisztikus alapokon (mindez vonatkozik az előrejelzésre is). A második fejezet ismerteti a hidrológiai változók egydimenziós valószínűségi eloszlásfüggvényeit. Ehhez az alapelvek: bármilyen nagy vízhozamnál nagyobb is előfordulhat; bármilyen kis vízhozamnál kisebb is előfordulhat, de nulla a természe­tes alsó határ; az eloszlásfüggvény folyamatos és monoton. A hidrológusok újra és újra próbálkoznak, hogy genetikus alapokon szerkesszék meg a valószínűségi eloszlásfüggvényt, de még az eredmények váratnak magukra. Ezért az egydimenziós valószínűségi eloszlásfüggvényeket továbbra is illeszkedés­vizsgálatokkal keresik. A második fejezetben megismerjük az analitikus összefüggé­seket és a paraméterbecslés problémáit is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom