Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Ismertetések 475 A 232 nyilvántartási szelvény — amelyet a régi VO kövek jelölnek — átlagosan 2,6 km szelvénytávolságot jelent. A hálózat utolsó felülvizsgálatára, a kövek vízszintes és magassági bemérésére az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején került sor. E vízrajzi felvétel óta — melyet a VITUKI 1970-ben kiadott négykötetes Tiszaatlasza tartalmaz — a VO köveket, szelvényeket csak helyi jellegű munkáknál használták, illetve keresték fel. A kövek megóvása nem volt kielégítő, számos alappont elpusztult: — a kanyarulatok tetőpontjában telepített köveket a szakadó partok elérték és a kövek beszakadtak; — a medertől nagyobb távolságra levő pontok egy része a mező- és erdőgazdasági gépi munkák miatt megsemmisült; — a füzesekben, ártéri erdőkben levő kövek közül számos feliszapolódott. A kövek pótlásán kívül szükség volt a nyilvántartási hálózat sűrítésére, nagyszámú új alappont telepítésére. A mérést előkészítő másik munkafázis a légifémjképezés illesztőpontjai, a légiháromszögelendő vízrajzi alappontok felhívójeleinek elkészítése, kihelyezése és a fényképezésig azok karbantartása volt. Ezekhez az előkészítő munkákhoz a VITUKI 1:10 000 méretarányú vízrajzi térképszelvényeken megtervezte a sűrített alapponthálózatot. A helyszínrajzok segítségével az érintett vízügyi igazgatóságok a régi kőhálózatot helyreállították, a tervezett új alappontokat elhelyezték. A munka eredményeképpen a folyó alappontjainak száma 464-ről 1769-re, a nyilvántartási szelvények száma 232-ről 586-ra (kb. egy km szelvénytávolságra) emelkedett. A légifényképezés előkészítéséhez a vízügyi igazgatóságok legyártoLták és elhelyezték a VO kövek és illesztőpontok előrejelöléséhez szükséges jelanyagot. 2. Lécjifényképezés, vízrajzi felmérés A lolyófelmérés előmunkálatainak befejezés után 1976. áprilisában az OVII megbízta a VITUKI-t a Tisza vízrajzi felvételének elvégzésével és a mérési eredmények alapján a Vízrajzi Atlasz sorozat 22/1 — 6. Tisza kötetének nyomdakész állapotra való összeállításával az alábbi megoszlásban: 1. Déli országhatár — Csongrád 2. Csongrád — Kisköre 3. Kisköre — Tiszalök 4. Tiszalök — Záhony 5. Záhony — Tiszabecs 6. Geomorfológia, hidrológia, folyószabályozás A megbízás az atlaszok szokásos tartalmán kívül (tudnivalók, alappontjegyzék, 1:10 000 méretarányú vízrajzi térképek, hossz-szelvény, meder-, völgy- és hídszelvények, mederanyag szemcseösszetételi görbék) kiterjedt egy-egy sorozat 1:2500, 1:5000, 1:25 000 és 1:50 000 méretarányú térkép, az írott meder-, híd- és völgyszelvények, valamint a töltések írott hossz-szelvényeinek elkészítésére is. A vízrajzi felméréshez két légifényképezést végeztek. Az elsőt 1976 tavaszán előrejelölés nélkül hajtották végre. A filmekről 1:10 000-es közelítő nagyításokat készítettek. E nagyításokat az alappontok telepítéséhez és a helyszínelési munkákhoz tervezték felhasználni. A második légifényképezést 1976 július —augusztusban az illesztőpontok és a VO kövek előrejelölése után hajtották végre. Ez utóbbiból készítette el a Kartográfiai Vállalat a szükséges fotogrammetriai munkákat. A Tisza Vízrajzi Atlaszának összeállításához szükséges terepi munkára az 1976 — 78. években került sor. Ennek során bejárták a térképezendő területet és az első fényképezés fotónagyításain rögzítették a VO kövek helyét, a folyó partvonalát, a szabályozási műveket, az árvízvédelmi töltéseket és nyárigátakat szelvényértékeikkel, az állami és egyéb vízmércéket, a gátőrházakat, szakaszközpontokat és más vízügyi létesítményeket. Feltüntették a fényképeken a művelési ágakat, a folyóhoz kapcsolódó csatornarendszert, továbbá a terepnek azon egyéb síkrajzi elemeit, melyek megbízhatóan csak a helyszínen minősíthetők. 9'