Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
476 Sass Jenő: A Tisza vízrajzi felmérése Ez a bejárás a mérési munkákkal párhuzamosan, de azokat megelőzve történt, így alapjául szolgált a "VO kövek nyilvántartásához, a műszeres mérésekhez (szintezés, völgyszelvényirány-kitűzés stb.) szükséges újabb pontfelkereséshez, egyáltalán a mérési munka szervezéséhez is. A vízrajzi felvétel lényeges eleme a VO kövek vízszintes és magassági értelemben történő meghatározása volt. A vízszintes meghatározás túlnyomóan légi-háromszögeléssel, a második fényképezés filmanyagának felhasználásával történt. A légifényképeken nem értékelhető alappontokat részben a Kartográfiai Vállalat, részben a vízügyi igazgatóságok földi eljárással határozták meg. A töltések mentén levő alappontok és vízmérce „0" pontok magasságát országos szintezési alappontok közötti felsőrendű jellegű szintezéssel mérték meg. A munka túlnyomó része a Kartográfiai Vállalat feladata volt. A déli országhatár és Algyő közötti szakaszon a VITUKI, az Algyő —Szolnok közötti szakaszon a Budapesti Műszaki Egyetem mérőcsoportja szintezett. A magasságmérésekkel egyidejűleg meghatározták a töltések 100 méterenkénti koronaszintjét is. A méréseket Wild-N3, Zeiss Ni 007 és MOM NÍ-A31 típusú felsőrendű szintezőműszerrel 4 УL mm hibahatár mellett végezték ( L a szintezett vonal hossza km-ben). A parti és a hullámtéri VO kövek magasságát a töltésen levő alappontok segítségével oda-vissza szintezéssel vagy töltéstől-töltésig vezetett zárt vonalak képzésével a VITUKI határozta meg. A hibahatár és a használt műszerek ugyanazok voltak, mint a töltésen végzett szintezésnél. Ahol e vonalak a folyóparton haladtak, ott egyúttal bemérték a partéi magasságát is mintegy 100 m-enként. Másutt a partéiszintezést alsórendű műszerrel parti VO-k között 10fL mm hibahatárral végezték. Felmérték valamennyi nyilvántartási keresztszelvény öt m-enként végzett ólomsúlyos mélységméréssel a parti VO kövek között. Egyidejűleg a régi VO szelvényekben mederanyagmintát vettek a meder öt pontjából és a partok anyagából. Négy-öt km-enként, a töltések, ill. a magaspartok között, a szelvénykövek vonalában, a völgyszelvény mérése is megtörtént. Meghatározták a hidak folyószabályozási, árvízvédelmi szempontból lényeges adatait és főbb méreteit. Minden hídnál hídszelvényt is mértek. 1977. októberében és 1978. májusában a Tisza teljes magyarországi szakaszán a vízügyi igazgatóságok közreműködésével vízhozammérésekkel egybekötött vízszíntrögzítés történt. A vízrajzi felvételhez kapcsolódva áthelyezték a folijókiloméler táblákat, meghatározták új helyüket vízszintes és magassági értelemben. Ezt a munkát a vízügyi igazgatóságok végezték el a VITUKI által készített — a jugoszláv vízügyi szervekkel egyeztetett kezdőértékű — új szelvényezés alapján. 3. Fotogrammetriai munkák, mérési eredmények feldolgozása A Tisza vízrajzi felvételével kapcsolatos fotogrammetriai munka az 1976. évi második légifényképezésen alapul. A munkát a Kartográfiai Vállalat végezte. A fotogrammetriai munka kezdetén elkészítették a 80%-os átfedésü felvételek kb. 1300 kontakt másolatát és a filmeken megvizsgálták, melyik illesztőpont és vízrajzi alappont nem azonosítható. Ennek alapján jelölték ki a szükséges földi meghatározásokat. Ezután hozzáláttak a soronkénti légiháromszögeléshez, mellyel meghatározták a fotótérképek készítéséhez szükséges illesztőpontok és a leképződött vízrajzi alappontok koordinátáit. A légiháromszögelés nyomán folyamatosan készültek az 1:10 000 méretarányú fotótérképek két-két puha másolattal. A 183 db fototérkép a VITUKI által megadott szelvénybeosztás szerint készült részben egy kép transzformálásával, részben több kép optikai montírozásával. Tokaj környezetében egy fotótérképet a nagy magasságkülönbségek miatt övenkénti képátalakítással szerkesztettek. A nagy méretarányú helyszínrajzok kidolgozásához további 152 db 1:5000 méretarányú transzformátumot és ezekről készített 307 db 1:2500 méretarányú reprodukciót is készítettek. Fenti fotótermékek és a helyszíni mérési munkák alapján a VITUKI-ban megkezdődhetett a Tisza-felmérés végtermékeinek megszerkesztése.
