Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Az állóvizek part menti hordalékmozgása 471 figyelték meg. A zátony szélessége 70—80 m volt. A kremencsugi és a gorkiji tározóknál, ahol a zátony szélessége 70—80 m, illetve 35—45 m volt, és a hordalék aprószemcsés homok volt, a koncentráció 2—2,5-ször nagyobb volt, mint a kahovkai tározónál. A part menti hordalékmozgásnál a görgetett hordalékarány a hullámzás növekedésével csökken. A kahovkai és a kremencsugi tározókon megállapították, hogy gyenge hullámzásnál a görgetett és a lebegtetett hordalék aránya közelítően azonos, míg erős hullámzásnál a görgetett hordalék a lebegtetettnek mindössze 5—10%-át teszi ki (II. táblázat). A part mentén mozgó hordalék elsősorban természetes mélyedésekben, vagy ha közben valamilyen mesterséges akadály van mint küszöb, átvágás vagy valamilyen műtárgy, az előtt rakódik le. Ezt számításba kell venni a vízépítési műtárgyak feliszapolódásánál. A hordalék lerakódásával kapcsolatos jelenségeket kg/(s-m) 0,4 Vf, m/s 8. ábra. A fajlagos görgetett hordalékhozam (q) és a fenéksebesség (vt) kapcsolata Рис. 8. Связь между удельнуми влекомыми наносами ( q ) и донными скоростями (Уг) Fig. 8. The unit rate of bed load transport q vs. bottom velocity vt relationship Bild 8. Beziehung zwischen spezifischer Geschiebfracht (q) und Schiengeschwindigkeit (V,) még nem tudták kellőképpen tisztázni, ezért a természetbeni kísérleteket még nem követték konkrét javaslatok a beavat-kozás módjára. 4. A mingecsauri tározón végzett vizsgálatok A mingecsauri tározón Ibad-Zade (1971, 1978) végzett hordalékmozgás vizsgálatokat. Az előzőekben ismertetett kutatók valamennyien számították és mérték a hordalékhozamot. Ibad-Zade kísérleteiben lumineszcens módszerrel mérte a kimosott hordaléknak a zátonyon való mozgását. A mélyvízi hullámokat húros hullámzásmérővel mérte és többcsatornás H —700 típusú oszcillográffal rögzítette. A megfestett homokot vihar előtt engedték a vízbe, míg vihar után vettek mintát a várható szétterülés területéről. A mérések azt mulatták, hogy a fajlagos görgetett hordalékhozam (q) a fenéksebesség (vt) negye dik hatványával arányos (8. ábra). A fenéksebesség meghatározását távméréssel végezték. A mérési eredmények szerint azonos fenéksebességnél (vt) a görgetett hordalékhozam a vízmélységgel csökken. A görgetett hordalék szemnagysága a part menti áramlási sebességtől függ. A mért legnagyobb görgetett hordalékhozam 40 m 3/s, ill. 80 m 3/s volt. A part menti hordalék áramlásának teljesítményét a görgetett
