Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

472 Máté Béla hordalék térfogatából és a partra vetített hullámerőből számolták. A hullám energiáját a N

p = 1260 Л

2'

5 (10) összefüggés adja, ahol N

p a hullám által 1 óra alatt, 1 m partszakaszra szállított energia, h hullámmagasság. A hullámok energiáját a hullámok megfigyelése alapján számolták (csak a h =s0,5 m hullámokat vették figyelembe). A hullámok haladási irányát a széliránnyal azonosnak vették. Ezután meghatározták a másodpercenkénti súlyhozamot. A hordalék-egyensúly vizsgálatok az ingecsauri tározónál azt mutatták, hogy a parterózióból származó hordaléknak nem egészen fele jut túl a zátonyon, bekerülve a tározómeder részébe, míg a hordalék másik fele a part mentén mozog a duzzasztógát felé. Ez mindenekelőtt az uralkodó széliránnyal magyarázható. 5. Következtetések A legújabb szovjet szakirodalom arról tanúskodik, hogy az állóvizekben előálló hordalékmozgás számos vízépítési feladat megoldásánál nem hanyagolható el. Tavakban és tározókban a part menti létesítmények tervezésénél, ha nem óhajtjuk a hordalékviszonyokat gyökeresen megváltoztatni, a hordalékmozgást figyelembe kell venni. Ehhez a Szovjetunióban végzett mérések tájékoztató adatokat szolgáltatnak. Nem helyettesíthetik azonban teljesen azokat a hordalékmozgási vizsgálatokat, amelyek pl. a balatoni iszapkotrásokkal kapcsolatban megindultak és amelyek főként a balatoni strandok és kikötők feliszapolódásával kapcsolatban szintén szükségesek. A tanulmányban közreadottak bizonyítják, hogy tavainkra (a Velencei és a Fertő-tavon) hasonló, esetleg kisebb igényű vizsgálatok szintén indokoltak. IRODALOM Grigorjeva, O. G. : О formirovanii beregovoj otmeli na vodohraniliscsah. Tr. IV. Vszeszojunogo gidrologicseszkogo szjeda. T. 10. 1976. Ibad-Zade : Dinamika nanoszov v rekah i vodohraniliscsah. Moszkva, 1978. Ibad-Zade—Sleinman, B. Sz. : Opredelenie raszhoda donniih nanoszov v ruszlah sz primeneniem mecsenüh peszkov. Trudü NVII VODGKO, vüp. VI. 1971. Karause

v, А. V.—Svarcman, A. J.: Vdolberegovoe peremesesenie nanoszov. Tr. IV. Vzseszojuznogo gidrologiscseszkogo szjeda, T. 10. 1976. Karausev, А. V. : Razvitie vetrovogo volnenija i naszüsesenija vodnüh mássz nanoszami. Tr. GG1, 1969. vüp. 175. Piiskin, B. A.: Dinamika beregov vodohraniliscs. Kiev, Naukova dumka, 1973. Szm/scsenko, B. F.: Isszledovania morfologii 1 gidraviliki rek 1 vodojomov. Tr. GGI, 1973. Szokolnikov, J. N.—Sza/ronova, E. J. és mások: Isszledovanie zonü naszüsesenija vdolberegovogo volnovogo potoka. Tr. IV. Vszeszojuznogo gidrologicseszkogo szjeda, T. 10. 1976. Szudolszkij, A. Sz.—Jaroszlavcev, N. A.: Osznovnüe csertü i oszobennoszti vdolberegoviih tecsenlj v peremescsenii nanoszov na otmeljah vodohraniliscs. Vkn. Tr. IV. Vszeszojunogo gidrologicseszkogo szjeda, T. 10. 1976. Szudolszkij, A. Sz.: Ucsot morfometricseszkih oszobenosztyej ucsasztka gidrometrezsima vodohranlises pri ocenke vdolberegovüh peremescsenij nanoszov, Tr. GGI, 1974. vüp. 216. Szudolszkij, A. S.—

Klanen, V. M.: Isszledovanie tecsenij i vdolberergoviih peremescsenij nanoszov na Azovskom morje. Vkn. Ruszloviie proeesszü rek 1 dinamika vodojomov. Tr. GGI, 1980. vüp. 230. * * * О движении наносов в прибрежных зонах озер и водохранилищ Д-р Мате Бела Берега озер и водохранилищ под действием гидрометеорологических морфологических и геологических факторов находятся в процессе постоянного переформирования. Берег осыпается особенно под действием волнения и обломки попадая в прибрежные течения становятся