Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

470 Máté Béla T — az áramlás tartóssági ideje. Az év minden időszakára az adott szélirány tartósságából határozható meg. A görgetett hordalék mennyiségét közvetlenül nem lehetett megmérni, a becslések szerint azonban az a lebegtetett hordalék 8 —10%-át teszi ki. A karajkumi, gorkiji, kahovkai es a kremencsugi tározókon végzett vizsgálatok Ezeken a tározókon ugyanazon paramétereket mérték, mint az előzőekben ismertetett állóvizeknél. Ezek morfológiája, talajadottságai azonban eltértek egymástól, ezért az itt kapott eredmények hasznosak az általános tapasztalatok szempontjából. A vizsgálati eredményekről Grigorjeva (1976) és Puskin (1973) számoltak be. A karajkumi és a kremencsugi tározók part menti áramlási sebességének és töménységének eloszlása a 6. ábrán látható. Az áramlási sebességeloszlásnál általában két csúcs figyelhető meg. Egyik a zátony belső oldalánál, másik a vízszélnél történő hullámtörésnél. Keskeny zátonyoknál (5—15 m) a hullámtörésnél fellépő áramlási sebesség 2—3-szor nagyobb a szomszédos szakaszénál, míg szélesebb (60—100 m) zátonynál ez a különbség mindössze 1,5 —2-szeres. Egyenletes sebességeloszlás csak fokozatos hullámtranszformációnál lép fel. A hordaléktöménység alapvetően a hullámmagasságtól és a hordalék szemszerkezetétől függ. Bizonyos hatással vannak az áramlási sebesség, a hullámtörés jellege és más tényezők. A heves hullámtörés zónájában a hordaléktöménység 2 —5-ször nagyobb a szomszédos szakaszénál. A vízszélnél történő hullámtörésnél, különösen, ha az partomlással párosul, elérheti a 30—40 kg/m

3-t is, de ezen zónának a hordalékbevitele csak gyenge hullámzás esetén jelentős. Erős hullámzásnál a legnagyobb a hordalékszállítás a hullámtörés zónájában. A töménység nem változik lényegesen fokozatos hullámtranszformáció esetén. A fenékréteg és a felszín töménysége közötti különbség a nagyobb szemcséjű hordalék esetén nagyobb. A finom szemcsék (d-=0,05 mm) jelenléte a mélységben lényegesen nem változik, míg a nagyobb frakciók aránya a fenék felé növekszik. Л fenékréteg töménysége 50 —100 m széles zátonyoknál intenzív hullámtranszformációnál, vagy hullámtörésnél gyakran eléri 2,0 — 2,5 kg/m

3, míg a felszín közeli töménység ezekben a zónákban nem haladja meg az 1,0 kg/m

3 értéket. A töménységre a legnagyobb hatással a hullámmagasság, a hordalék szemösszetétele, és a zátony szélessége van (7. ábra). A legnagyobb töménység Л = 0,3 m esetén 3,7 kg/m

3 és Л = 0,5 m esetén 8,2 kg/m

3 a keskeny (5—10 m) zátonyoknál volt megfigyelhető. A legkisebb töménységet a gorkiji és a kahorkai tározóknál II. táblázat Л görgetett (It ) és a lebegtetett (It) hordalék aránya %-ban Tározó Hullámmagasság, h

í% [m] Tározó 0,26 0,50 0,75 1,0 1,25 Kahovka 120 <10 15 6 2 Kremencsug 110 44 18 7,6 4,0